A szél hangja

010A Mazda jövőképét reprezentáló tanulmányautók mezőnyének talán legfigyelemreméltóbb példánya volt a Furai Concept. A megjelenésében és teljesítményében is egyedülálló japán prototípusról, és tragikus végzetéről olvashattok a folytatásban.

2008-ban, a Detroit Auto Show ideje alatt rántották le a leplet a különös formájú járműről, amit az American Le Mans Series versenyautói ihlettek. A Mazda célja az utcai autók és a pályagépek között húzódó határ elmosása volt, bár kétségtelenül az utóbbi hatását kelti a formavilág. A Nagare dizájn többi képviselőjétől – mint a Hakaze, a Taiki vagy a Ryuga – eltérően, a közúton is legális szuperautók receptjét követték a Furai esetében.

Az önmagukban is feltűnő íveket még jobban kiemelik a rajtuk futó LED-szalagok
Az önmagukban is feltűnő íveket még jobban kiemelik a rajtuk futó LED-szalagok

Az AMLS széria Courage Compétition C65 versenyautóiéval megegyező alváz felépítménye semmire nem hasonlított, amivel addig az utcán – vagy akár a pályákon – találkozhattunk. Az első szekció bambuszlevélre emlékeztető légbeömlői –  az azokba integrált fényszórókkal –  az aerodinamikai hatásfok növelését szolgálták, emellett pedig remek, szoborszerű képet alkottak a jellegzetes ötszögletű hűtőmaszk társaságában. Az autó oldalvonalát megtörő lágy ívű domborítások sem csak esztétikai szerephez jutottak, hiszen ezek terelték a lehető legnagyobb mennyiségű levegőt a motortér nyílásai felé. A Furai minden egyes részlete – a tükrök, a keréktárcsák, vagy a hihetetlenül organikus far – a természet finom formáit hívta segítségül a már-már természetfeletti sebesség eléréséhez.

Az 55-ös rajtszám az 1991-es Le Mans győztes Mazda előtt tisztelgett
Az 55-ös rajtszám az 1991-es Le Mans győztes Mazda előtt tisztelgett

Az őrületes tempóhoz természetesen megfelelő erőforrás is szükséges, ezért a középmotoros tanulmányba egy háromrotoros, forgódugattyús aggregát került. A wankelek új generációját szimbolizáló, E100 etanollal üzemelő,  20B jelű motort a Racing Beat műhely építette, és 450 lóerőt adott le. A Furai 675kg-os tömegével összevetve a teljesítmény/tömeg aránya 0.66 volt, ami háromszorosa a Bugatti Veyronénak.

A furai jelentése a "szél hangja". Ha ezt vizualizálnunk kellene, tényleg így nézne ki
A Furai jelentése a „szél hangja”. Vizuálisan is teljesen illeszkedett a nevéhez

Az egyetlen autós magazin a világon, amely kipróbálhatta a Furai képességeit, az angol Top Gear volt, 2008 augusztusában. A rendleshami Bentwaters Park katonai repülőtér aszfaltcsíkjai adtak otthont az őrült tempójú tesztvezetésnek, amelyet a Furai gyári csapata segített. A visszaváltások során a kipufogócsőből előtörő kékes lángok eleinte csak egy fotózás látványos végeredményét biztosították, az egyik kigyorsítás során azonban rosszra fordultak a dolgok: a motortérből hirtelen tűz csapott fel.

A végsebesség ugyan „csak” 290 km/h körül volt, a 0-100km/h sprint nem tartott tovább 3 másodpercnél
A végsebesség ugyan „csak” 290 km/h körül volt, a 0-100km/h sprint nem tartott tovább 3 másodpercnél

Az autót vezető Mark Ticehurst a motor gyors leállítását követően kipattant a megállított járműből, és biztonságos távolságra szaladt, miközben a helyi tűzoltók a lángoló Mazda felé siettek. A kocsi fara felől fújó széltől az égő etanol gyorsan terjedt tovább, s a világ egyik leggyorsabb koncepcióautója a tűz martalékává vált. Emlékét idézzük fel egy rövid videóval: