Birminghami csoda

Egyedi forma, sportos egyterű, dinamikus menettulajdonságok, minden szeglettel számoló helykihasználás, praktikus részletek… Az 1991-es Mazda Gissya tanulmány esetében ezek nem csupán üres marketingfrázisok.

Egy tanulmányautó megvalósulása már önmagában kész csoda. Persze nem azokra a sorozatgyártásra kész típusokra gondolok, amelyek az összeszerelő üzem mellett már javában sorakoznak az udvaron. Azt a modellt az aktuális autós seregszemlén még a saját tuningváltozatukra emlékeztető köntösben, tanulmányautóvá „visszaminősítve” mutogatják a népnek, hogy majd ilyen lesz, pedig  szinte mindenki tudja, hogy az már most is olyan. Szóval itt most az igazi tanulmányautókról van szó, amelyek már az autókiállítások reflektorfényben úszó standjain kiállított gépcsodák között is vonzzák a tekintetet, közúton pedig kifejezetten balesetveszélyt jelentenének a látványára ámulatba eső, így felelős közlekedésre alkalmatlanná váló autóvezetők és járókelők miatt. Egy-két kivételtől eltekintve, az ilyen járművek döntő többségükben nem jutnak el a sorozatgyártásig, vagy a valóban különleges tanulmányra hivatkozva piacra dobnak egy nagy jóindulattal, bizonyos szögből, szürkületben esetleg tényleg a koncepcióautóra hasonlító típust, amely azonban a megvalósíthatóság, meg a költségcsökkentés harcmezein megedződve teljesen elveszíti az alapjául szolgáló „inspiráló múzsa” vonzerejét, egyediségét, különlegességét.

Nos, a Mazda európai tervezőközpontjában, Birminghamben 1990-ben született, 1991-ben bemutatott Gissya tanulmányautóval minden bizonnyal más a helyzet. Ugyanis akárcsak a korábban bemutatott Mazda Kiyora tanulmányautó, a Gissya is szinte közvetlenül a hasonló sorozatgyártású típus, a még szögletes Mazda MPV egyterű 1989-es bemutatása után jelent meg. Vagyis a későbbi tanulmány biztosan nem inspirálta a nyolcvanas években megálmodott családszállítót. Ráadásul e két Mazda-szülött végtelenül nem hasonlít egymásra, sőt már-már olyan érzést kelthet a Gissya, mintha a Mazda általa akarta volna megmutatni, hogy bizony tud ám ő gömbölyded, izgalmas egyterűt is alkotni, nem csak olyan szögleteset, mint amilyet pénzért árul. 

Felépítésében viszont legalább egy ponton egyezik az MPV a Gissyával – azon túl, hogy mindegyik egyterű – és ez a hajtásmód. Az autókiállítás sztárja ugyanis összkerékhajtású és a motor nyomatékát alaphelyzetben a hátsó kerekekhez juttató első MPV is rendelhető volt összkerékhajtással (mígnem 1999-ben megjelent az MPV kizárólag elsőkerék-hajtású második generációja). Ennyi. Ja, meg persze mindegyikben van kormánykerék, ülések és motor. De utóbbi már nagyon nem ugyanott. Elöl? Á, dehogy! A Gissyában a hátsó ülések alá építették az erőforrást. Megtehették, mert elfért. Ugye említésre sem méltó, hogy nem boxermotorról van szó, hiszen ez egy Mazda, azaz „természetesen” Wankel-motoros. A kétkamrás, turbófeltöltős minierőmű 280 lóerős, és hogy az egyterű építésmód ellenére kanyarban is sportos maradjon a gép, a tanulmányautónak nem csupán hajtott mind a négy kereke, hanem a Gissya még négykerék-kormányzású (4WS) is! Minden bizonnyal jól jön a 4WS rendszer a kompaktnak nem nevezhető Mazda egyterű irányításakor, hiszen a tanulmányautó méretei közelebb állnak egy MPV-hez, mint a Mazda5-höz. Hossza egy centiméter híján 4,8 méter, szélessége majdnem 1,8 méter, míg tengelytávja kereken három méter, magassága pedig 1,6 méter.