mazdablog
Kiváló új MX-3 vált volna belőle, ha sorozatgyártásban is megvalósul a Mazda Kabura, de sok más tanulmányautó társához hasonlóan sajnos nem lett belőle sorozatérett típus. Ráadásul formajegyei sem köszönnek vissza egyik későbbi Mazdán sem, mégis érdekes és izgalmas kis kupé a Mazda Kabura.
Először Detroitban, a CX-7 mellett feszített büszkén a Mazda Kabura tanulmánykupé, majd Genfben a Mazda3 MPS társaként is kiállították. Nem most, hanem még 2006-ban, a KODO dizájnvonal betörése és sikere előtti formanyelvi útkeresés idején. Bizony, akkoriban még a Mazda6 első generációja öregbítette a márka hírnevét – immár négy esztendeje –, a Zoom-Zoom életérzés jegyében. A márka palettáját pedig ugyanúgy nem gazdagította egy olyan kis kompakt kupé, mint amilyen az 1998-ban utód nélkül megszűnt MX-3 volt. Ám a konkurenciánál még léteztek efféle kisautós kupék, például az Opel Tigra, és már megjelentek a mai napig divatos keménytetős kupékabriók is. Lett volna tehát helye és piaca egy új MX-3-nak, a Kabura tanulmány azonban sajnos mégsem vált valósággá.
Pedig a Kabura egy olyan ritkaság, amely orrmotort és hátsókerékhajtást kínál kis méretben. Ritkaság ez a személyautó-piacon, de nem a Mazdánál, hiszen az MX-5 is ilyen. Innen nézve a Kaburát az MX-5 zárt tetős kupé változatának is tekinthetnénk, ám valójában ennél is többről van szó. A tervezők ugyanis nem csupán élvezetes, hanem egyúttal praktikus kupénak álmodták a Kaburát. E törekvés jegyében például nem kétüléses, sőt még csak nem is a megszokott 2+2 személyes.
A Kaburát 3+1 ülésesre tervezték, azaz három teljes értékű ülőhelyet kínál és még egy valaki befér, ha mindenképpen a többiekkel akar tartani. Kétségtelenül jobb megoldás ez, mint a 2+2. Különösen úgy, hogy a tervezők a méret vagy a tömeg növekedése nélkül valósítottak meg egy jobban használható utasterű kupét. Szintén a praktikum jegyében valamennyi ülés háttámlája vízszintesig ledönthető, így a hosszabb tárgyak szállítása sem nagy kihívás a Kaburával. Koncepciója szerint egy nagybevásárlás éppúgy elintézhető vele, mint például a snowboardszállítás. Az aktív életet élő fiatalokat szemelték ki „fiktív” célközönségnek.
A japán KABURA-ya kifejezés a harc kezdetekor kilőtt első nyílvesszőt jelenti, amely a feszült csendet megtörő, süvítő hanggal repül célja felé. Innen származik a Kabura neve, utalva az autó különlegességére, a márka különcségére és alkotójára egyaránt. A Kaburát ugyanis ugyanaz a Franz von Holzhausen tervezte, mint a Tesla Model S-t. A Mazda kis kupétanulmányának megjelenésekor még egy éve sem dolgozott a Mazda North American Operations (MNAO) vezetőjeként. Így ez az autó volt az első munkája a Mazdánál, afféle bemutatkozó projektnek is tekinthető. A Kabura tervezésénél figyelembe vette, hogy az Egyesült Államokban akkoriban új autót vásárlók közül a Mazda vevői a második legfiatalabbak, átlagosan 41 évesek.
A Kabura hajtásáról a márka bevált kétliteres benzinmotorja gondoskodik, hatfokozatú manuális sebességváltó közbeiktatásával. Vérbeli hátsókerék-hajtású típushoz illően a hátsó, 245/35 R 20 méretű abroncsok átmérőjüket tekintve egy kicsit túlszárnyalják a 245/35 R 19 méretű elsőket. A futómű javarészt az MX-5 alkatrészeiből épül fel. A karosszéria méretét tekintve a Mazda roadsterénél kicsivel hosszabb Kabura az MX-5 és az RX-8 között helyezkedik el. A hatalmas, a B-oszlopig a tetőbe nyúló szélvédő viszont e kettőt összemosva, közel kabriós élményt ad. Az üvegfelület fej fölötti részének szabályozható a fényáteresztő képessége, így egy gombnyomással megszüntethető az utastér túlzott felmelegedése.
Hátul kétrészes szélvédőt kapott a Kabura. Ennek egyik része elektromosan állítható, az alsó pedig oldalra nyílik. A hátsó szélvédő elektromosan kibillentett felső üvegfelülete légterelőként szolgál, miközben az utastér is szellőzik, és mellesleg jóval nagyobb fejtér jut a hátul ülőknek. Mindemellett erre a szélvédődarabra napelemeket is helyeztek, amellyel tölthető az autó akkumulátora és az így nyert elektromos áram rásegít az utastér klimatizálására. Az oldalra nyíló alsó szélvédőelemhez hasonló megoldást korábban többnyire a terepjáróknál láthattunk, csak ott a csomagtérajtóra alkalmazva. A Kabura esetében sincs ez másként, hiszen a kis kupén ez a poggyásztérajtó, ezen keresztül pakolható a csomagtartó.
Ajtajait tekintve amúgy szintén az MX-5 és az RX-8 között áll a Kabura, pontosabban azok megoldásait egyaránt felhasználja. A vezető oldaláról egyetlen, hagyományos ajtón keresztül közelíthető meg az ülés és a mögötte kihajtható „plusz egy” ülőhely, addig a túloldalon más a helyzet. Az utasoldalon ugyanis leginkább az RX-8-on alkalmazotthoz hasonló, szándékosan aszimmetrikus nyílászáró-kompozíció fogad. Az első ajtó kinyitása után a hátsó is hozzáférhetővé válik, de korántsem úgy, mint az RX-8-on. A Kaburán ugyanis nem kifelé nyílik ez a pótajtó, hanem hátrafelé csúszik. Mégsem hagyományos tolóajtóról van szó, mert nem kifelé mozdulva siklik hátra. Ehelyett befelé csúszik, mint a lakás falába rejtett tolóajtó, így téve kényelmessé a beszállást.
Az egyedi ajtómegoldás oka, hogy csak ezen az oldalon férhet el egymás mögött kényelmesen két felnőtt. Azaz itt sikerült megvalósítani a két teljes értékű üléshelyet, míg a harmadik természetesen a vezetőé. Így persze a műszerfal szigorúan csak a vezető elé nyúlik és száműzték a kesztyűtartót is. Mindezek jóvoltából az elől ülő utas előrébb foglal helyet, mint a vezető, ugyanakkor a mögötte ülő fejének, vállainak és lábainak körülbelül ugyanakkora hely jut, mint az előtte ülőnek.
A tanulmányautók a Mazdánál a környezetvédelem jegyében is kivétel nélkül előremutatóak, és nincs ez másként a Kaburával sem. Ez elsősorban az utastérben mutatkozik meg, ahol újrafelhasználható anyagokat is alkalmaztak. Konkrétan a sportcipők gyártásakor keletkező hulladékokból származó bőrőrleményből készült a kárpitozás. Így az nem csak mutatós és korszerű, hanem környezetbarát is.
