Kenderautó

Írtunk már korábban a Mazda és a Ford viszonyáról éppúgy, mint a Mazda növény alapú műanyag elemeiről. Mostani bejegyzésünknek viszont ezekhez semmi közük. Mégis ide tartoznak, mert az Egyesült Államokban állítólag elkészítették a világ legkörnyezetbarátabb autóját. Persze, hogy Mazda-alapokon.

Sokan tudják már, hogy ha valami igazán nagy léptékű, világrengetőnek ígérkező vállalkozásba fog az ember, akkor biztos alapokra kell építkezni. Nyilván ezért választott járműve megvalósításához egy Mazda MX-5-t – illetve az amerikai piacról lévén szó, egy Miatát – Bruce Dietzen. Mondhatnánk, hogy ő az, aki feltalálta a növénykarosszériás autót, de ez egészen egyszerűen nem lenne igaz. Inkább úgy helyes az állítás, hogy igyekszik feltámasztani azt a rég elfeledett – avagy az emberiség sok más találmányához hasonlóan, méltatlanul mellőzött – tudást, amit már réges-régóta alkalmazni kellene az autóiparban. Ez pedig a kender ipari felhasználása.

Már Henry Ford első T-modell prototípusa is javarészt kenderből készült, amelynek karosszériaelemei tízszer masszívabbnak bizonyultak az acél változatokénál

Már Henry Ford első T-modell prototípusa is javarészt kenderből készült, amelynek karosszériaelemei tízszer masszívabbnak bizonyultak az acél változatokénál

Tudjuk, hogy az autózás hajnalán rengeteg próbálkozás bukott el, amelynek eredményeként ma elsősorban benzint vagy gázolajat égető járművekkel közlekedünk. Ezek egyike volt Henry Ford T-modelljének prototípusa is, amelynél még a karosszériája kialakításánál is alkalmaztak kendert, ám a fejlesztések nem álltak meg itt. Henry Ford folyamatosan dolgozott az alternatív üzemanyaggal hajtott jármű kifejlesztésén, és az 1941-ben bemutatott „tanulmányautója” még inkább nevezhető kenderautónak. Ugyanis motorja kifejezetten bioüzemanyag elégetésével üzemelt, méghozzá szintén kender alapanyaggal.

Henry Ford 1941-ben készített kenderautója szintén nem került sorozatgyártásba

Henry Ford 1941-ben készített kenderautója szintén nem került sorozatgyártásba

Többszörösen e letűnt kort igyekszik újraéleszteni az Egyesült Államokbeli Bruce Dietzen, ezért is alkotta meg saját kenderautóját. Ennek karosszériaelemei szintén kenderből készültek. A szőtt rostokat öntőformába helyezve azokat gyantával kikeményítették, és már kész is volt a festhető, masszív karosszériaelem. Ráadásul ez kiválóan ellenáll a külső behatásoknak, nem horpad, és még a szénszál-erősítésű műanyagból készült elemeknél is könnyebb. Sőt a kender, mint alapanyag abszolút környezetbarát, évente akár többször is újratermeszthető – lenne, ha szabadon termeszthetnék.

A kenderről nem mindenkinek a kábítószer jut eszébe

A kenderről nem mindenkinek a kábítószer jut eszébe

Ugyancsak kenderalapú bioüzemanyagot éget el Bruce Dietzen úr Renew Cannabis elnevezésű autója. Így e roadster használatával nemhogy széndioxid, vagy egyéb káros anyag nem kerül a levegőbe, de az alapanyag előállítása, azaz termesztése során még tisztítja is a levegőt a növekedéséhez a környezetéből szén-dioxidot felhasználó növény. Persze a Mazda-alapok miatt bármilyen egyéb erőforrás is kerülhet – illetve maradhat – a Cannabis orrában. Tehát a Renew esetében akár elektromos meghajtású vagy turbófeltöltős, netán V8-as változat is elképzelhető – és csupán annyit fűz ehhez hozzá a kenderautó atyja, hogy „legalább a karosszériája környezetbarát marad az autónak”.
Megjelenésével az 1950-es és ’60-as években született roadsterek stílusát igyekszik felidézni a Renew Cannabis. Alkotója szerint akkoriban még nem cipős dobozok és űrhajók ihlették a járművek formatervezőit, hanem a természet alakzataiból merítettek. Ily módon a szögletes formák helyett a szép ívekre helyezték a hangsúlyt, és ezt az irányzatot igyekszik felidézni a Renew megjelenése is.

A kender előnyei ismeretében mi mindenesetre drukkolunk, hogy ez a növény legalább ipari felhasználás céljára legálissá váljon

A kender előnyei ismeretében mi mindenesetre drukkolunk, hogy ez a növény legalább ipari felhasználás céljára legálissá váljon

Comments are closed