mazdablog
Ha azt mondjuk MX, akkor – legalábbis itt, a Mazdablog olvasói között – egészen biztosan mindenki rávágja, hogy 5! Hiszen nyilván senkinek nem kell bemutatni a Mazda MX-5 roadstert. Most viszont olyan Mazda különlegességeket mutatunk, amelyek nem ötösök, de említésre méltó MX modellek.
Ugye ismerős a Mazda MX-5 roadster születésének története, Bob Hall amerikai újságíróval, aki még a fejlesztésében is részt vett? Akkoriban 1979-et írtunk, és még nem forogtak olyan gyorsan az idő, illetve az autófejlesztés kerekei, mint manapság. Ezért is kellett 10 év, hogy az ötlet sorozatgyártású valósággá váljon. Ám addig a fejlesztéssel párhuzamosan is sok minden történt, tanulmányautók jöttek-mentek a neves autós seregszemlék Mazda standjain. Gyakorlatilag kétévente bemutatott egy-egy MX kezdőnevű tanulmányautót a Mazda, bár ezek közül csak kevésnek akadt bármi köze a későbbi roadsterhez. A Mazda MX-04 viszont biztosan valódi ősnek tekinthető, már csak koncepciója, szerkezeti felépítése miatt is.
No, de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen az MX-5 1979-es ötlete és az 1983-ban bemutatott MX-04 között még egy másik tanulmányt is bemutatott a Mazda. Ez volt az 1981-es MX-81, amelyről korábban már részletesen írtunk, és inkább a bukólámpás 323 ihletadója lehetett, semmint az MX-5 roadsteré. Az 1983-as esztendő Mazda sztárja, az MX-04 viszont igazi kétüléses élményautóként jelent meg, bár megjelenésében még semmilyen egyezést nem mutatott a sorozatgyártású MX-5 NA-val. Már csak azért sem, mert az MX-04 elsősorban nem roadstersége miatt bizonyult különlegesnek, hanem variálhatóságával. Persze egy roadster nem úgy variálható, mint a későbbi praktikus egyterűek.
Az MX-04 tanulmányt sem variálható utasterű járműnek álmodták meg tervezői, hanem variálható karosszériájúnak. Habár valójában ez így mégsem igaz, mert az MX-04 ennél is többet tudott. Az ugyanis csupán a kezdet, hogy a karosszériaelemek teljes cseréjével egy szinte teljesen új autó állt az otthoni szerelést kedvelő elképzelt tulajdonosok előtt. Emellett ugyanis a tervezők tényleg variálhatónak álmodták meg még az utasteret is, bár – szemben az egyterűekkel – ettől nem vált praktikusabbá a roadster. Mindenesetre akár az üléseket is kicserélhették volna az MX-04 leendő gazdái, ha megvalósult volna ez a tanulmány. A karosszériaelemek variálhatósága pedig legalább annyira látványos még ma is, mint debütálásakor. Ezt mutatja be az alábbi film, amelyből japán nyelvtudás nélkül is minden világosan megérthető.
A kétéves „turnusok” szerint a következő MX tanulmány, az MX-03 1985-ben jelent meg, és semmilyen rokonságot nem mutatott az MX-5-tel, ahogy az korábbi írásunkból is kiderül. Ugyanez mondható el a „menetrendnek” megfelelően 1987-ben megjelent MX-02 négyajtós tanulmányautóról – vagyis az 5-östől távolodva, koncepciójukban is egyre messzebb kerültek a Mazda tanulmányai a roadstertől. A MX-02 egy jövőidéző, kényelmes négyajtósként gördült a nagyközönség elé, négykerék-kormányzással, az 1980-as évek modern stílusában megálmodott műszerfalon – és a kormánykeréken – szinte csak nyomógombokat alkalmazó kezelőszervekkel. Az utastérbe jutáshoz nem kellett kulcs, és a navigációs rendszer elődje is megjelent ebben az autóban. A számítógép-vezérlésű négykerék-kormányzás mellett a változtatható lengéscsillapítás-szabályzás is éppúgy a jövőt idézte, mint a változó szelepvezérlésű benzinmotor.
Igazán tanulságos, hogy az MX-02 újdonságai közül mára mindegyik megvalósult, érdemes tehát a jövőre nézve komolyan venni a mai tanulmányautókat is. Bár az MX-02 modellt már nem követte MX-01, azért MX fantázianevű tanulmányok később is megjelentek még a Mazda standjain. Sőt, az MX tanulmányok mellett ezután indult a sorozatgyártású MX modellek bemutatása, elsőként mindjárt az 1989-es MX-5 roadsterrel. Aztán megjelent az MX-6 kupé és kistestvére, az MX-3 is. Kompakt méretei ellenére, ez utóbbi szintén meggyőzte kiválóságáról még az amerikaiakat is, ahogy azt az alábbi korabeli teszt is mutatja.