A Mazda sztori – 2. felvonás

00_img_1575Előző alkalommal az 1973-as olajválságot követő kritikus évekig jutottunk a Mazda történelmének ismertetésében. Mostani írásunkban az azóta eltelt éveket vesszük górcső alá. A Mazda Cosmo korábbi sikerei után 1978-ban mutatták be a sportos lelkületű RX-7-et. A Mazdánál fokozatosan tértek vissza a gyökerekhez, 1981-től néhány típust nagyobb hatásfokú Wankel-motorral gyártottak. 1989-ben indult világhódító útjára a sportos vonalat erősítő roadster, amelyet MX-5, illetve Miata néven, a világon mindenhol ismernek. Ekkorra már minden típus komoly tekintélyt szerzett magának saját kategóriájában. A 121, 323, 626 család minden generációja legendásan megbízható és tartós konstrukció volt.

Az MX-5 a mai napig az egyik legnépszerűbb roadster
Az MX-5/Miata a mai napig az egyik legnépszerűbb roadster

A talpra állásban ez és a Ford Motor Company-hoz fűződő kapcsolat is fontos szerepet játszott. 1979-ben a Mazda részvényeinek hét százalékát vásárolták meg, míg az 1980-as években 20 százalékra nőtt ez az arány. 1996 több szempontból is érdekes év a Mazda történetében. Ekkor nevezték ki elnöknek Henry Wallace-t, aki az első külföldi születésű vezetőként irányíthatott egy japán autógyárat. Erre az évre ráadásul a Ford részesedése  több mint 30 százalékra nőtt. Ezt az időszakot jól jellemzi, hogy a Ford Fiesta és a Mazda 121 ikrekké váltak, de a munkamegosztásra – vagy ha jobban tetszik, a piac felosztására – is akadt példa. A kizárólag kétajtós Mazda Navajo SUV „fordosított” változatából, az Explorerből ötajtós is készült, és igazán sikeressé csak ez utóbbi vált.

A Mazda 121 és a Ford Fiesta egy időben ikrek voltak
A Mazda 121 és a Ford Fiesta egy időben ikrek voltak

A két cég kapcsolatainak bonyolultságát remekül illusztrálja a Mazda B/BT-sorozat és a Ford Courier, valamint Ranger típusainak egymáshoz fűződő viszonya. 1961-ben jelent meg az első B-sorozatú Mazda pickup, amely sokáig hiánypótló szerepet töltött be a Ford kínálatában is. Észak-Amerikába is ezt importálták, hogy ott Ford Courier, majd később Ranger néven kínálják, egészen 2011-ig. 2006-ban lépett piacra a Mazda BT-50, amely 2011-ig önállóan és Ford Rangerként is bizonyított világszerte. A kocka 2011-ben fordult, amikor az amerikai vállalat ausztrál részlege bemutatta az új Rangert. Ezt követően a Mazda felhagyott a saját gyártással és az amerikai/ausztrál típust kínálja néhány piacon. A megállapodások értelmében az Egyesült Államokból és Európából kivonta a BT-50-et a Mazda. Nem ez volt azonban az egyetlen kapcsolat, hiszen az évtizedek alatt több személyautó is hasonló kooperációban készült.

A Mazda B2500-ast a célállomás érdekelte, az útvonal kevésbé
A Mazda B2500-ast a célállomás érdekelte, az útvonal kevésbé

A 2008-as gazdasági válság megtépázta a Ford stabilitását, így a feleknek újra kellett gondolni az együttműködés feltételeit. Ebben az évben a Ford meg is vált minden Mazda részvényétől, miközben a felek igyekeztek kidomborítani és a hosszú éveken át tartó partnerség sikereit. Ezt jól jellemez az több száz millió dollár, amit a Mazda megspórolt a közös fejlesztésekkel az „együtt töltött évek” alatt.

A jelenlegi típusoknak már nincs köze a Fordhoz
A jelenlegi típusoknak már nincs köze a Fordhoz

A folyamat eredményeként a Mazda 2010-re lényegében önállóvá vált: a Ford mindössze három százaléknyi részvényt tartott meg, így a Sumimoto-csoport vált a legnagyobb részvényessé. Az egykori testvérvállalattal megszakították a fejlesztési kapcsolatokat, hogy nagyobb rugalmassággal reagálhassanak a feltörekvő piacok kihívásaira, de vegyesvállalataik és a technológiai információk cseréje révén stratégiai partnerek maradtak.

Két üzemanyag, egy erőforrás ez a RE Hybrid
Két üzemanyag, egy erőforrás ez a RE Hybrid

2007 a hibrid technológia megjelenésének éve is, hiszen ekkor mutatkozott be a hidrogén/benzin-üzemű hibrid Premacy, természetesen a Mazda védjegyévé vált Wankel-motorral.  Ugyanebben az évben megállapodást kötött a Mazda és a Toyota a Priusba épített hibrid hajtáslánc átvételéről. A környezet védelme más területeken is érvényesült: 2008-ban mutatták be azt a Mazda5-öt, amelyben az utastéri elemek majd 70 százaléka készül „bioműanyagból”, az ülések szövete pedig „bioszövetből”.

Okos és takarékos megoldásokat „rejt” a Skyactiv név
Okos és takarékos megoldásokat „rejt” a Skyactiv név

Néhány éve pedig a Skyactiv foglalja magába az üzemanyag-takarékosság és a károsanyag-kibocsátás csökkentés iránti törekvést a Mazda életében. Ezek a technikai megoldások egyaránt érintik a benzines és a dízel erőforrásokat, az automatikus és a kézi sebességváltókat, valamint a csökkentett tömegű karosszériaelemeket.  Ma már ezek mindegyike kombinálható a hibrid meghajtással is, azonban ennek előnyeit egyelőre csak a japán Mazda3 (a szigetországban Axela) vásárlók élvezhetik.

Mazda 787B győzelme máig egyszeri és megismételhetetlen
Mazda 787B győzelme máig egyszeri és megismételhetetlen

Külön fejezetet érdemel az a világra szóló siker, amit a Mazda 787B Le Mans-ban ért el. Az elődcsapat Takayoshi Ohashi, a Mazda tokiói forgalmazójának vezetésével 1967-ben lépett először pályára, majd részt vett a nyolcvanas évek elején rendezett Le Mans-i 24 órás versenyen. 1983-ban a Mazda Hirosimába költöztette a csapatot és komoly fejlesztésekbe kezdett. 1991-ben első helyen végeztek Le Mans-ban, amely nem csupán a Mazda első és egyetlen győzelme, de a japán gyártók között sem akad több, ahogy wankel-motorral sem diadalmaskodott még senki más. Az FIA a következő évtől nem engedélyezte ezt a motortípust, így a Mazdaspeed néhány év kihagyás után 1999-ben tért vissza, mint gyári tuningrészleg. Az első komplett átépítésük 2003-ban került piacra. Az egykori csapat tagjai attól kezdve a sportos modellek fejlesztésével foglalkoznak, amelyeket Európában MPS névvel hoztak forgalomba.

Az MPS változatok tekintélyt parancsolnak
Az MPS változatok tekintélyt parancsolnak

One thought on “A Mazda sztori – 2. felvonás

  1. Érdekes,hogy milyen gyorsan döntöttek a wankel-motoros mazdákról!

Comments are closed.