mazdablog
Miután Észak-Amerikában kategóriájában az Év Autójának választották, Moszkvában debütált a Mazda legnagyobb szabadidő-autója, a CX-9, a kisebb – kompaktnak mondott – Kazamai tanulmányautóval együtt. Ezt a kétajtós, bő 4,5 méter hosszú SUV-t az orosz piacra koncentrálva álmodta meg a Mazda, és bár a hatalmas CX-9 mellett valóban kompakt, elsőre inkább egy nagyra nőtt kupéra emlékeztet.
Ismét megingathatatlan bizonyítékot találtunk arra vonatkozóan, hogy a mostani kedvenc, KODO – mármint a formatervezési filozófia – előtt is volt élet a Mazdánál, és az is tartogatott számunkra izgalmas járműveket. Ékes példája ennek a 2008-as moszkvai autószalon sztárjaként a Mazda standján tündökölt Kazamai tanulmányautó. Természetesen már hat évvel ezelőtt is a vezetési élmény jegyében és a környezetvédelemre koncentrálva álmodta meg autóit a Mazda, különösen azokat, amelyek a jövőt hivatottak megjeleníteni. Ám akkoriban még nem a SKYACTIV, hanem a Fenntartható Zoom-Zoom szlogennel illették ezt a gazdaságosan is élvezetes autókra törekvő irányelvet. Érdemes e tanulmány ajtajait összevetni a jelenlegi Mazda5 hullámaival – például az autó oldalán – s máris látható, hogy a Mazda egyterűje is még a NAGARE szülötte.
Ahogy azt a márkától megszokhattuk, a Kazamai elnevezés sem a fantázia szülötte, hanem egy létező japán kifejezés, és így valódi jelentést hordoz. A Kazamai szó magyarul nagyjából keresztirányú széláramlatokat takar, és valljuk be, bizony tényleg meglehetősen mozgalmas az autó formája. Legalábbis közelről, mert messziről tekintve inkább letisztultnak és erőtől duzzadónak hat. Alaposabb szemrevételezés után viszont el kell ismerni, hogy a Kazamai jól mutat n természeti erőket megjelenítő motívumokkan. Oldalának szél kuszálta vonalaihoz remekül passzolnak a szerteágazó hátsó lámpatestek is. Mindezek után már szinte természetes, hogy a keréktárcsák küllőmintázata szintén a szél motívumot idézi, forgás közben és álló helyzetében – is mozgást idézve – egyaránt.
A korabeli sajtóanyag elmondása szerint a karosszéria ék alakja azt az érzést, látványt hivatott megtestesíteni, mint amikor egy nyílvessző átszáguld a szélviharon. Egyszerűen csak tör előre, megingathatatlanul ellenállva bármilyen erős fuvallatnak. Hasonlóképpen csupán az autó oldalán látszódik, hogy „lobogtatja” a szél. A viharon áttörő nyíl erejét az autó egésze közvetíti és az egyes részletei is erősítik. Már a 4520 milliméter hosszú, ám 1930 milliméterével meglehetősen széles, ugyanakkor SUV mivoltához képest mindössze 1,5 méter magasságú, tehát egész alacsony Kazamai kiállásáról sem éppen egy törékeny nádszál jut eszünkbe. Szinte csak azért mondható szabadidő-autónak ez a SUV, mert a kupés karosszériát hatalmas, 22 colos kerekeken álló „magaslatra” építették a Mazda mérnökei. Ráadásul a kerekeket a Kazamai minden sarkán hangsúlyos, erőtől duzzadó sárvédőívek fogják közre. Ezt a masszív hatást tovább erősítik a rövid túlnyúlások és a lapos tető is.
A kiváló alaktényező érdekében a jellegzetes ötszögű Mazda-hűtőrács szinte észrevétlenül olvad a karosszériába és ugyanezen okból a levegőbelépő nyílások méretét és mennyiségét is a minimálisan szükségesre redukálták a tervezők. Még a látszólag csupán formai játék eredményének tűnő, nem éppen szokványos küszöbök és a látványos hátsó lámpaburák is szerepet kapnak a légellenállás csökkentésében. Ugyanez elmondható a kategóriához mérten alacsonyan húzódó tetőről, a hátsó diffúzorról, no meg a sima felületű padlólemezről is. Mennyi is pontosan a Kazamai alaktényezője? Talán a szél fújta el, mindenesetre konkrét adatokat erről nem közölt a Mazda, csupán annyit árult el, hogy tanulmányautójának értéke a kompakt szabadidő-autók átlagos értékénél tíz százalékkal kedvezőbb.
A Fenntartható Zoom-Zoom koncepció részeként kiemelt jelentőséget élvezett a tömegcsökkentés, ami a Kazamai tanulmányautó esetében is megnyilvánult. Ennek során külön figyelmet kapott négy tényező, amelyek nem csorbulhattak, sőt inkább előnyösen alakultak a tömegcsökkenés szempontjából. Hangsúlyt helyeztek tehát a törésbiztonságra, az autó kezelhetőségére és menetkomfortjára, valamint az erős, masszív karosszériakialakításra. A motorblokk, a motorháztető és a futómű elemeinek anyaga alumínium vagy alumíniumötvözet, míg egyes karosszériaelemek műanyagból készültek. Ezek alkalmazása az alacsonyabb tömeg érdekében persze a menettulajdonságok és a gazdaságosság szempontjából is eredményt produkáltak. A Kazamai tömege ugyan nem ismert, ám a Mazda szerint kategóriatársainál száz kilogrammal könnyebb – ami a márka jelenlegi sorozatgyártású típusait ismerve, így utólag teljesen reálisnak mondható.
A 2006-ban bemutatott Mazda CX-7 szabadidő-autó 2008-ban még meglehetősen friss jelenségnek számított a piacon, ráadásul Oroszországban csak alig egy évvel korábban vezették be. Ennek közvetlen befecskendezéses, azaz DISI benzinmotorjának továbbfejlesztett, kétliteres változatát álmodták a Mazdánál a Kazamai orrába. A változó szelepvezérléssel és további, az égés tökéletesítését célzó megoldásokkal ellátott erőforrással harminc százalékos fogyasztáscsökkenést vizionáltak az akkoriban használatos 2.0 MZR benzinmotor üzemanyagigényéhez képest. A biztonság jegyében többek között holttérfigyelő és a sávváltást segítő, valamint ütközésmegelőző rendszerrel is ellátták a Kazamai tanulmányautót. Ezenkívül egy olyan védelmi berendezés is óvja a járművet, amely annak környezetét és utasterét egyaránt figyeli, és veszélyhelyzet esetén értesíti a vezetőt.
