A 6ványozás szabályai

010_nyito

A Mazda6 kategóriájában a legsikeresebb japán típus mifelénk, amely ráadásul 2002-ben elindította a márka „megújulási hullámát”. Az idevezető utat a Mazda 626 taposta ki, és a Capella hírneve alapozta meg. Összefoglaltuk a típus családtörténetét!

Sikereiken felbuzdulva úgy döntöttek az 1960-as években a Mazdánál, hogy a tehetősebb vásárlók igényeinek megfelelő típus kifejlesztésébe kezdenek. Ennek eredménye az 1970-ben bemutatott – a Szekeres csillagkép két legfényesebb csillagáról elnevezett Mazda Capella – amely a ma kapható Mazda6 ősének tekinthető. A 4,1 méter hosszú típus orrába hosszirányban beépített soros, négyhengeres, 1,5 és 1,6 literes benzinmotorjai 92, illetve 100 lóerőt adtak le. Eleinte csak a Wankel-motoros Capella Rotary – mellesleg az egyetlen Új-Zélandon gyártott bolygódugattyús motorral készült típus – kiváltságaként jelent meg a négy fényszórós orrkialakítás, 1972-től azonban ez a megjelenés vált általánossá az Otto-motoros kiviteleken is. Ezután két évvel újabb jelentős frissítésnek vetették alá a típust, ekkor hosszabb orrot és új műszerfalat is kapott. A kupé és négyajtós karosszériával készülő Capella az Egyesült Államokban is bemutatkozott, odaát 616, majd 1,8 literes motorral 618 néven került forgalomba.

020_capella
Az első nemzedék különlegességének számító Wankel-motoros variánsokat RX-2 típusjelzéssel exportálták

A Capella második generációja hozta el a már nálunk is ismert 626 elnevezést. Hátsókerékhajtásával, 75-110 lóerő teljesítményű motorjaival, valamint két- és négyajtós karosszériaváltozataival követte elődje példáját. Bár 1978-ban mutatták be, sok piacon ténylegesen csak egy évvel később vált elérhetővé, így mindössze három évig forgalmazták. Európában 1,6 literes (75 LE) és kétliteres (90 LE) aggregáttal árulták, a Németországban kifejezetten népszerű nemzedéket, Angliában a helyi kereskedés tiszteletére Montrose néven kínálták.

A Capella második generációja hordta először a 626 típusfeliratot

Bár a tengelytávolság változatlanul 2,5 méter maradt, teljesen új platformra épült a Capella harmadik generációja. Előre továbbra is MacPherson-rugóstagot szereltek, ám mivel a típus elsőkerék-hajtást kapott, hátul immár független felfüggesztés dolgozott a korábbi merevhíd helyett. További újdonságként megjelent a típus történelmének első ötajtós karosszériája is. A legerősebb 626-ost ekkor már kétliteres, turbófeltöltős, 145 lóerő teljesítményű motor hajtotta, és az európai kínálatban egy szintén kétliteres dízel erőforrás is feltűnt 66 lóerővel. Bemutatásának évében, 1982-ben elnyerte Japánban az Év Autója címet. Az amerikai Motor Trend magazin az Év Importautójának választotta, egy évvel később pedig az ausztrál Wheels magazin is az Év Autóját találta meg benne.

A harmadik nemzedék már a hazai használtautó-piacon is megjelent az 1990-es években
A harmadik nemzedék már a hazai használtautó-piacon is megjelent az 1990-es években

Negyedik generációjával 1987-ben jelent meg a Capella/626, és egy évvel később mutatták be a kombit, amit egyes piacokon még hétszemélyes változatban is kínáltak egészen 1999-ig. Szintén új karosszériaként debütált a japán piacon a négyajtós hardtop (az ablakkeretek nélküli oldalüvegek magasságában B-oszlopot nélkülöző kivitel), a Mazda Persona. Valódi kuriózumként az új kétliteres dízelmotor nyomáshullám-feltöltővel szerelt változata is forgalomba került bizonyos országokban. A Comprex-rendszer az öngyulladós motor teljesítményét 81 lóerőre, legnagyobb forgatónyomatékát 181 newtonméterre növelte. Az újdonságok sorát az összkerékhajtás gyarapította, amelyről csak a kupé vásárlóinak kellett lemondaniuk. Az igazán meghökkentő műszaki megoldást a bonyolult, elektronikus hátsókerék-kormányzás jelentette, amely az ötajtós mellett csak az MX-6 néven forgalmazott kétajtós változatoknál volt elérhető. Emellett valamennyi kivitel kínálatában szerepelt a blokkolásgátló berendezés, a ráncfelvarrást követően pedig elérhetővé vált a vezetőoldali légzsák is.

A negyedik Capellából készült Cargo változat évekkel túlélte azonos generációjú társait, még a hatodik Capella piacra dobását követően is árulták. A képen látható prototípusba 1994-ben kísérleti, hidrogént égető Wankel-motort építettek
A negyedik Capellából készült Cargo változat évekkel túlélte azonos generációjú társait, még a hatodik Capella piacra dobását követően is árulták. A képen látható prototípusba 1994-ben kísérleti, hidrogént égető Wankel-motort építettek

A világ nagyobbik részén 1991-től már 626 jelzéssel ismerték a Mazda középkategóriás típusát. Az ötödik generáció ennek ellenére megőrizte többnevűségét, a kupé- és a kombi karosszéria viszont kimaradt a kínálatból. A hazai piacon már bejáratott Capella nevet Cronosra változtatták. Japánban emellett több különböző, de a Mazdához tartozó márka emblémájával forgalmazták ezt a sorozatot (ɛ̃fini MS-6 és Autozam Clef, ez utóbbi egyedi karosszériát is kapott), mert a Mazda így kívánta duplájára növelni az értékesített darabszámot. Ez azonban a szigetországban kialakuló gazdasági visszaesés miatt nem sikerült, az új márkák bevezetése és megismertetése aránytalanul sok erőforrást emésztett fel. Érdekesség, hogy a japán adószabályok miatt később keskenyítettek a típuson, ugyanis a szélessége meghaladta az adózási sávhatárt jelentő 1700 millimétert – ez a kompaktabb, ismét Capella nevet viselő sorozat 1994-ben debütált. Említésre méltó még a Mazda másik középkategóriás típusa, az 1992 és 1999 között 72 101 példányban gyártott Mazda Xedos 6 – ennek platformjára építették az új, kisebb Capellát. Ez elsősorban a prémium szegmens vásárlóinak kínált alternatívát, de a brit túraautó-bajnokságban sportos oldalát is megmutatta. A 626 erényeit bizonyítja, hogy a Wheels magazin 1992-ben ismét az Év Autójának választotta. A sikerekhez hozzájárult, hogy az európai piacra szánt modellekben is megjelent a Comprex-feltöltős dízelmotor, az utasoldali légzsák és a légkondicionáló. Érdekesség, hogy az MX-6 kupé mifelénk is ismert, második nemzedéke is a Cronos padlólemezére épült.

Az ötödik generáció Japánban Cronos néven futott, az exportpiacokon továbbra is megmaradt a bevált 626 jelzés
Az ötödik generáció Japánban Cronos néven futott, az exportpiacokon továbbra is megmaradt a bevált 626 jelzés

A hatodik generációs Capella/626 négy- és ötajtós változatai mellett ismét készült kombi, de összkerékhajtást ezúttal már csak a japánok kérhettek. Az Észak-Amerikában gyártott példányok teljesen eltérő motorkínálattal, egyedi, nagyobb karosszériával csábították a helyi vásárlókat. Az öreg kontinensen a 90-136 lóerő teljesítményű benzinmotorok mellett egy új kétliteres, 101 lóerő teljesítményű turbódízel is premierjét ünnepelte. E nemzedék műszaki újdonságai közé tartozik még a pollenszűrő, az elektronikus fékerő-elosztó, illetve a menetstabilizáló rendszer. A Genfi Autószalonon állították ki 2000-ben a két turbófeltöltővel felszerelt, 280 lóerős 2,5 literes motorral hajtott Mazda Performance Series (MPS) változatot, amelyből sajnos alig néhány prototípus készült – hiszen alig két évvel később egy új korszak kezdődött a Mazdánál.

Az utolsó 626-ból alig néhány MPS prototípus készült
Az utolsó 626-ból alig néhány MPS prototípus készült

A Capella és a 626 elnevezések is eltűntek 2002-ben, ugyanis a márka középkategóriás típusának következő generációja Mazda6 és Mazda Atenza néven került forgalomba. A globális típusok felé vezető út fontos lépéseként e nemzedéket a világ minden pontján közel azonos formában kínálták, vagyis nem terveztek külön karosszériát az amerikai vagy ázsiai piacokra. Az újdonság hátul többlengőkaros felfüggesztést kapott a márka új formanyelvéhez igazodó, még sportosabb menetteljesítmények érdekében. A Mazda6 első és második generációjában közös, hogy négy- és ötajtós, valamint kombi karosszériával is készültek. Az első nemzedék 2002-ben jelent meg, amelyre Japánban egy hét alatt 4000, Európában egy hónap alatt 30 000 megrendelés érkezett, jelentősen felülmúlva a várakozásokat. Az MPS-változat tanulmányként ugyanebben az évben mutatkozott be, amikor az emberek emlékében még élénken élt a 626 MPS.

2006 februárjában elkelt az egymilliomodik Mazda6 – ezzel gyorsabban érte el az Atenza e mérföldkövet, mint bármely korábbi Mazda típus
2006 februárjában elkelt az egymilliomodik Mazda6 – ezzel gyorsabban érte el az Atenza e mérföldkövet, mint bármely korábbi Mazda típus

Egészen 2005-ig kellett várni a sorozatgyártású Mazda6 MPS piacra kerülésére, amely kizárólag négyajtósként jelent meg. Az autó 2,3 literes, turbófeltöltős, 260 lóerős erőforrást kapott, és kizárólag összkerékhajtással készült, így nem jelentett gondot a 380 newtonméteres forgatónyomaték útra juttatása. Az összkerékhajtás előnyeit egyébként a kombi vásárlói is élvezhették a 2,3 literes szívómotor 162 lóerős kivitelével. Az első nemzedék sikerét jól bizonyítja, hogy Kínában a mai napig készülnek e licencre épülő típusok.

A Mazda6 MPS (USA: Mazdaspeed6, Japán: Mazdaspeed Atenza) gyakorlatilag az első generáció kiváltsága maradt
A Mazda6 MPS (USA: Mazdaspeed6, Japán: Mazdaspeed Atenza) gyakorlatilag az első generáció kiváltsága maradt

A Mazda6 mindhárom generációja rengeteg díjat söpört be, számos ország és autós magazin választásán is értékelték kiválóságát. A motorsportban szintén sikeresen szerepelt a középkategóriás Mazda: 2007-ben az észak-amerikai Speed World Challenge bajnokság túraautó kategóriájában először győzött a gyártók versenyében a japán márka, majd 2009-ben ugyanitt második helyezést ért el.

A japán belpiacon használt Atenza név az olasz attenzione (figyelem) szóból ered
A japán belpiacon használt Atenza név az olasz attenzione (figyelem) szóból ered

A 2007-es Frankfurti Autószalonon lépett színre a Mazda6 második generációja. A koncepció ugyan nem változott, de az elvárásoknak megfelelően nagyobbá, még jobb minőségűvé és takarékosabbá (kb. -35 kg és 12% előny a fogyasztásban) vált a népszerű típus. Japánban már a megjelenését követő első hónapban a várt darabszám háromszorosára, 4500-ra érkezett megrendelés. Ilyen eredmények mellett nem meglepő, hogy 2010-ben már a kétmilliomodik Mazda6-ot értékesítették. Az MPS változat „pótlására” az USA-ban és az arab országokban 3,7 literes, 276 lóerő teljesítményű V6-ossal is rendelhették az ügyfelek a Mazda limuzinját.

Az ötajtós karosszéria a Mazda6 második generációjával együtt tűnt el
Az ötajtós karosszéria a Mazda6 második generációjával együtt tűnt el

Két évvel ezelőtt mutatták be a jelenleg is kapható harmadik generációs Mazda6 négyajtós és kombi változatát. A benzines és a dízel erőforrások egyaránt a SKYACTIV néven megjelent új motorgeneráció gyermekei – ezen erőforrások üzemanyag-fogyasztása az elődeikhez képest akár negyedével alacsonyabb. Érdekes, hogy a Grand Am versenysorozatban résztvevő dízel Mazda6 is ilyen SKYACTIV motort kap, jelezve, hogy a Mazdánál a sportosság és a takarékosság még a legmagasabb szinteken sem zárják ki egymást.

A Mazda6 népszerűségét a 2012-ben megjelent harmadik generáció is továbbviszi, hazánkban jelenleg kategóriájának legnépszerűbb japán képviselője
A Mazda6 népszerűségét a 2012-ben megjelent harmadik generáció is továbbviszi, hazánkban jelenleg kategóriájának legnépszerűbb japán képviselője