Mitsuoka Himiko

Bejegyzésünk címe nem egy japán köszöntés vagy szólás-mondás, hanem a képen látható jármű neve. Kizárólag jobbkormányos kivitelben készülnek a Mitsuoka márka típusai, így a Himiko roadster is. Nagy-Britanniában viszont kínálják termékeiket, így Európában sem elérhetetlenek. Szervizelésük pedig kifejezetten egyszerűnek mondható.

Nem holmi egyedi átépítésről van itt szó, sem egy kreatív egyetemista diplomamunkájáról. Sőt, még csak nem is egy számunkra még ismeretlen kínai gyártó a Mitsuoka, hiszen japán. Tisztességes múlttal rendelkező, 1968-ban alapított autógyár, néhány több generációt megélt típussal – itthon az ismeretlenség homályába burkolózva. Ennek oka talán abban keresendő, hogy az autógyár kifejezés is kissé túlzás. A Mitsuoka ugyanis csak karosszériát készít más márkák típusaihoz. Így készül a Himiko is, amely valójában nem más, mint egy harmadik generációs Mazda MX-5, az 1950-es, ’60-as évek brit roadstereinek stílusában átrajzolt karosszériával. A Mitsuoka többi típusának is ez a különlegessége, mindegyik e kor szigetországi járműveit idézi. Végül is egyszerűbb ez a megoldás, mint egy veterán autóba modern technikát pakolni, bár ezt sokan amúgy is szentségtörésnek tartják. Mindenesetre a Mitsuoka a modern autók „öregbítésével” foglalkozik már évtizedek óta.

Alaposan szemügyre véve a Himiko karosszériáját persze kívülről is tetten érhető, hogy a Mazda MX-5 jelenti az alapokat. Az utastérbe pillantva viszont minden azonnal nyilvánvalóvá válik, ugyanis ott minimális változtatásokat tesz csupán a Mitsuoka az átépítés során. Famintás díszítőbetéteteket kap a műszerfal és a márka logója kerül a kormánykerék közepére. Nagyjából ennyiben ki is merül az új márkaidentitás megvalósítása az utastérben. Külsőleg pedig, a Mitsuoka valaha gyártott összes típusa közül jó eséllyel a Himiko esetében sikerült a leginkább harmonikus átmenetet képezni a régies és az eredeti karosszériaelemek között. Igaz, meglehetősen kevés maradt meg az MX-5-ből, talán csak az ajtók és a szélvédőkeret. Az autó hosszúságát ugyanis bő fél méterrel növelték meg – 4575 millimétere –, míg a tengelytávot pontosan hetven centiméterrel „megtoldva”, három méter fölé tornázták! Így sikerült olyan végtelenül hosszúnak tűnő motorháztetőt alkotni a Himiko orrára, mint amilyet a huszadik század első kétharmadában láthattunk némely roadsteren. Mindezek a változtatások persze az autó tömegét is megnövelték, de csak alig több mint száz kilogrammal, 1280 kilogrammra.

Ugyanakkor megmaradt a hátsókerék-hajtás és a kétliteres, 160 lóerős benzinmotor, amelyhez hatfokozatú automatikus sebességváltó csatlakozik. A futómű is az MX-ből származik, abszolút „polgári”, 205/50 R 16 méretű abroncsokat hordó kerekekkel. Az autó rutinszervizelése tehát gyakorlatilag megoldható a Mazda szervizekben. Felszereltségét tekintve kétféle kivitelben forgalmazzák a Himikót. Az alapváltozat minden szükségeset tartalmazó ellátmányán túl a drágábbik modell bőr – illetve az ajtókon és a két ülés közötti könyöklőn műbőr – kárpitozást és ülésfűtést is kap. Csupán ennyi a különbség, ugyanis az MX-5 utasterében nem létező, csak a Mitsuoka-átiratban látható famintás műszerfalbetétek is megtalálhatók a Himiko mindkét kivitelében. Aki ennél is többre kíváncsi, annak érdemes ellátogatnia a Mitsuoka honlapjára. Ide kattintva pedig menet közben is megmutatja magát e roadster különleges Brooklands kivitele.