Mazda MX, mégsem 5 – 1. rész

Némely piacokon ugyan „álneveken”, de hajdanán léteztek más MX-típusok is a Mazda MX-5 mellett. Megjelenése után nem sokkal két másik MX is megjelent az MX-5 „alatt és felett”, ezek egyike következik most.

Volt idő, amikor még csupán viszonylag kevés típus alkotta a Mazda kínálatát. Természetesen az „első idők”, az 1960-as évek is ezek közé tartoztak, hiszen minden kezdet nehéz. Ám az 1970-es években sikerült annyira „befuttatni” a márkát, hogy a következő évtizedre már rengeteg változatát kínálták az addig bemutatott típusoknak. 1989-ben pedig több újdonság is megjelent. Ezek közé tartozott például a mára legendává nőtt Mazda MX-5. Az 1990-es években pedig akadt még ott Mazda MX, ahonnan az MX-5 jött – igaz, történetük korántsem végződött olyan sikerrel, mint nyitható tetős testvérüké.

A Mazda MX-3 az 1991-es Genfi Autószalonon debütált

A Mazda MX-3 az 1991-es Genfi Autószalonon debütált

1991-ben jelent meg a Mazda MX-3, egy kétajtós kis sportkupé formájában. Bár elnevezésében kisebb számot kapott, mint a roadster, ebben mégis elfértek akár négyen is, és – amint az lejjebb majd kiderül – egyéb, nagyzolásra okot adó meglepetéseket is tartogatott. A Mazda szintén ez idő tájt bimbózó egyéb márkáinak emblémái alatt is piacra került az MX-3, sőt, hazájában Mazda AZ-3-ként forgalmazták. Ez utóbbi elnevezés a szintén Japánban árusított Autozam márka AZ-3 típusnevéből adódott, amely mögött persze szintén az MX-3 „bújt meg”, csakúgy, mint a szintén japánpiacos Eunos Presso esetében. Ausztráliában viszont Eunos 30X néven ismerték a Kanadában Mazda MX-3 Precidia néven futó kupét.

Gyártója szándéka szerint az MX-3 célközönségét a fiatalok alkották

Gyártója szándéka szerint az MX-3 célközönségét a fiatalok alkották

Műszakilag az MX-3 elsősorban kora 323-as modelljeivel mutatott némi rokonságot, ám azoktól már megjelenésében is szándékosan különbözött. A Japánban 1991 nyarán piacra dobott kis kupé orrába – a márkajelzéstől függően 1,5 vagy 1,6 literes – négyhengeres benzinmotort, valamint egy nagyobb, 1,8 literes erőforrást választhattak a vevők. Ez utóbbi különlegessége, hogy nem holmi négyhengeres tömegtermékről volt szó. Hanem egy valódi, ebben a méretben már akkoriban is ritkaságszámba menő V6-os motort rejtett a K8 motorkód, illetve a GS modellnév. A kis V6-os 136 lóerős teljesítménnyel ruházta fel az üresen alig több mint 1100 kilogramm tömegű MX-3 GS-t. Ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az erősebb Mazda MX-3 álló helyzetből rajtolva 8,5 másodperc alatt gyorsítson száz kilométer/órás sebességre.

Padlóig taposott gázpedál esetén bizony a kétszázas érték fölötti tartományba lendült az erősebbik MX-3 sebességmérő mutatója

Padlóig taposott gázpedál esetén bizony akár kétszázas tempó felett is száguldhatott az erősebbik MX-3

Az Európába is eljutott 1,6 literes négyhengeres „B6” motor a Mazda MX-3 RS erőforrásaként 1993-ig kilencven lóerőt szolgáltatott, majd a típusfrissítés után, 1994-től majdnem száztíz lóerő lapult a lemezek alatt. Ezzel az 1,6-os erőforrással már gyengébb kivitelében is 10,5 másodperces sprintidőt futott az MX-3 RS, 1994-től pedig még inkább GS-közeli menetteljesítményekre sarkallta a kis Mazda kupét. Olyannyira, hogy a megerősödött RS mellett már nem tűnt annyira kívánatosnak a harminc lóerővel erősebb GS. Pláne úgy, hogy az üresen valamivel több mint egy tonna tömegű RS közel száz kilogrammal kevesebbet nyomott a mérlegen V6-os társánál, ami szintén apasztotta a két modell menetteljesítményei közötti különbségeket. Persze az MX-3 nem csupán egyenesben nyargalt fürgén, hanem a kanyarokban is. Sőt, e tekintetben kategóriája legjobbjának számított, és ezt elsősorban fejlett futóművének köszönhette. A hátsó kettős trapéz-lengőkaros megoldás a négykerék-kormányzású modellek előnyeit hozta, könnyebb és egyszerűbb kivitelezésben.

Az MX-5-tel ellentétben a Mazda MX-3 elsőkerék-hajtású, fejlett hátsó felfüggesztéssel. Az 1,6-os motorhoz automatikus sebességváltó is csatlakozhatott

Az MX-5-tel ellentétben a Mazda MX-3 elsőkerék-hajtású, fejlett hátsó felfüggesztéssel. Az 1,6-os motorhoz automatikus sebességváltó is csatlakozhatott

A két választható modell képességei közötti, 1994-től nem túl jelentős különbségnek valószínűleg a vevők is tudatában voltak, ami azt eredményezte, hogy a drágább GS modell eladásai visszaestek. Érdekes módon éppen az USA piacáról tűnt el elsőként végleg az MX-3 GS, 1994-ben, majd 1995-ben Kanadában is befejezték forgalmazását. Másutt viszont a típus 1998-as megszűnéséig kínálták az MX-3 V6-os motorral ellátott modelljeit is. Pályafutása alatt néhány különleges kivitel is készült az MX-3-ból. Például a tengerentúlon, 1993-ban a Mazda 25 éves ottani piacra lépését ünnepelték egy-egy egyedi modellel az USA és Kanada piacain. Ugyanebben az évben Európában is megjelentek a bőrkárpitozású, V6-os egyedi modellek. Sőt, Portugáliában haszonjármű kivitel is készült az alaphelyzetben 289 literes csomagtérrel rendelkező MX-3-ból. Mindezeken túl pedig a rajongók előszeretettel használják tuningolási alapnak is a Mazda e nem éppen gyakori típusát. Így a GS-be a márka 2,5 literes V6-osát építve, vagy az RS-be akár turbófeltöltős négyhengeres motor beszerelésével, 200 lóerő körülire ugrik az MX-3 teljesítménye.

Kis túlzással az 1987-től 1989-ig kínált Mazda Étude utódjának tekinthető a 4,2 méter hosszú MX-3, amelynek gyártása viszont utód nélkül szűnt meg

Kis túlzással az 1987-től 1989-ig kínált Mazda Étude utódjának tekinthető a 4,2 méter hosszú MX-3, amelynek gyártása viszont utód nélkül szűnt meg

Comments are closed