Mazda MX, mégsem 5 – 1. rész

Némely piacokon ugyan „álneveken”, de hajdanán léteztek más MX-típusok is a Mazda MX-5 mellett. Megjelenése után nem sokkal két másik MX is megjelent az MX-5 „alatt és felett”, ezek egyike következik most.

Volt idő, amikor még csupán viszonylag kevés típus alkotta a Mazda kínálatát. Természetesen az „első idők”, az 1960-as évek is ezek közé tartoztak, hiszen minden kezdet nehéz. Ám az 1970-es években sikerült annyira „befuttatni” a márkát, hogy a következő évtizedre már rengeteg változatát kínálták az addig bemutatott típusoknak. 1989-ben pedig több újdonság is megjelent. Ezek közé tartozott például a mára legendává nőtt Mazda MX-5. Az 1990-es években pedig akadt még ott Mazda MX, ahonnan az MX-5 jött – igaz, történetük korántsem végződött olyan sikerrel, mint nyitható tetős testvérüké.

A Mazda MX-3 az 1991-es Genfi Autószalonon debütált
A Mazda MX-3 az 1991-es Genfi Autószalonon debütált

1991-ben jelent meg a Mazda MX-3, egy kétajtós kis sportkupé formájában. Bár elnevezésében kisebb számot kapott, mint a roadster, ebben mégis elfértek akár négyen is, és – amint az lejjebb majd kiderül – egyéb, nagyzolásra okot adó meglepetéseket is tartogatott. A Mazda szintén ez idő tájt bimbózó egyéb márkáinak emblémái alatt is piacra került az MX-3, sőt, hazájában Mazda AZ-3-ként forgalmazták. Ez utóbbi elnevezés a szintén Japánban árusított Autozam márka AZ-3 típusnevéből adódott, amely mögött persze szintén az MX-3 „bújt meg”, csakúgy, mint a szintén japánpiacos Eunos Presso esetében. Ausztráliában viszont Eunos 30X néven ismerték a Kanadában Mazda MX-3 Precidia néven futó kupét.

Gyártója szándéka szerint az MX-3 célközönségét a fiatalok alkották
Gyártója szándéka szerint az MX-3 célközönségét a fiatalok alkották

Műszakilag az MX-3 elsősorban kora 323-as modelljeivel mutatott némi rokonságot, ám azoktól már megjelenésében is szándékosan különbözött. A Japánban 1991 nyarán piacra dobott kis kupé orrába – a márkajelzéstől függően 1,5 vagy 1,6 literes – négyhengeres benzinmotort, valamint egy nagyobb, 1,8 literes erőforrást választhattak a vevők. Ez utóbbi különlegessége, hogy nem holmi négyhengeres tömegtermékről volt szó. Hanem egy valódi, ebben a méretben már akkoriban is ritkaságszámba menő V6-os motort rejtett a K8 motorkód, illetve a GS modellnév. A kis V6-os 136 lóerős teljesítménnyel ruházta fel az üresen alig több mint 1100 kilogramm tömegű MX-3 GS-t. Ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az erősebb Mazda MX-3 álló helyzetből rajtolva 8,5 másodperc alatt gyorsítson száz kilométer/órás sebességre.

Padlóig taposott gázpedál esetén bizony a kétszázas érték fölötti tartományba lendült az erősebbik MX-3 sebességmérő mutatója
Padlóig taposott gázpedál esetén bizony akár kétszázas tempó felett is száguldhatott az erősebbik MX-3

Az Európába is eljutott 1,6 literes négyhengeres „B6” motor a Mazda MX-3 RS erőforrásaként 1993-ig kilencven lóerőt szolgáltatott, majd a típusfrissítés után, 1994-től majdnem száztíz lóerő lapult a lemezek alatt. Ezzel az 1,6-os erőforrással már gyengébb kivitelében is 10,5 másodperces sprintidőt futott az MX-3 RS, 1994-től pedig még inkább GS-közeli menetteljesítményekre sarkallta a kis Mazda kupét. Olyannyira, hogy a megerősödött RS mellett már nem tűnt annyira kívánatosnak a harminc lóerővel erősebb GS. Pláne úgy, hogy az üresen valamivel több mint egy tonna tömegű RS közel száz kilogrammal kevesebbet nyomott a mérlegen V6-os társánál, ami szintén apasztotta a két modell menetteljesítményei közötti különbségeket. Persze az MX-3 nem csupán egyenesben nyargalt fürgén, hanem a kanyarokban is. Sőt, e tekintetben kategóriája legjobbjának számított, és ezt elsősorban fejlett futóművének köszönhette. A hátsó kettős trapéz-lengőkaros megoldás a négykerék-kormányzású modellek előnyeit hozta, könnyebb és egyszerűbb kivitelezésben.

Az MX-5-tel ellentétben a Mazda MX-3 elsőkerék-hajtású, fejlett hátsó felfüggesztéssel. Az 1,6-os motorhoz automatikus sebességváltó is csatlakozhatott
Az MX-5-tel ellentétben a Mazda MX-3 elsőkerék-hajtású, fejlett hátsó felfüggesztéssel. Az 1,6-os motorhoz automatikus sebességváltó is csatlakozhatott

A két választható modell képességei közötti, 1994-től nem túl jelentős különbségnek valószínűleg a vevők is tudatában voltak, ami azt eredményezte, hogy a drágább GS modell eladásai visszaestek. Érdekes módon éppen az USA piacáról tűnt el elsőként végleg az MX-3 GS, 1994-ben, majd 1995-ben Kanadában is befejezték forgalmazását. Másutt viszont a típus 1998-as megszűnéséig kínálták az MX-3 V6-os motorral ellátott modelljeit is. Pályafutása alatt néhány különleges kivitel is készült az MX-3-ból. Például a tengerentúlon, 1993-ban a Mazda 25 éves ottani piacra lépését ünnepelték egy-egy egyedi modellel az USA és Kanada piacain. Ugyanebben az évben Európában is megjelentek a bőrkárpitozású, V6-os egyedi modellek. Sőt, Portugáliában haszonjármű kivitel is készült az alaphelyzetben 289 literes csomagtérrel rendelkező MX-3-ból. Mindezeken túl pedig a rajongók előszeretettel használják tuningolási alapnak is a Mazda e nem éppen gyakori típusát. Így a GS-be a márka 2,5 literes V6-osát építve, vagy az RS-be akár turbófeltöltős négyhengeres motor beszerelésével, 200 lóerő körülire ugrik az MX-3 teljesítménye.

Kis túlzással az 1987-től 1989-ig kínált Mazda Étude utódjának tekinthető a 4,2 méter hosszú MX-3, amelynek gyártása viszont utód nélkül szűnt meg
Kis túlzással az 1987-től 1989-ig kínált Mazda Étude utódjának tekinthető a 4,2 méter hosszú MX-3, amelynek gyártása viszont utód nélkül szűnt meg

Oldalunk további használatával elfogadja a sütiket. További információk

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close