mazdablog
Régóta fogalommá váltak az autórajongók körében a 39. évadát koptató kultikus MotorWeek autós műsor múltidéző menetpróbái. A négykerékkormányzással felvértezett Mazda 626 4WS Turbo Sedan 1988-as tesztjét a szokásosnál is kitörőbb lelkesedéssel fogadtuk, hiszen hazánkban sokan a Mazda 626 harmadik generációján keresztül találkoztak először a hirosimai gyártó járműveivel. Generációk számára ez a végtelenül megbízható modell alapozta meg a japán minőségről alkotott képet, valamint a Mazda jó hírnevét.
A Mazda 626 4WS Turbo Sedan a Honda Prelude Si 4WS kupé után a második négykerékkormányzással felvértezett sorozatgyártású modell volt az amerikai piacon. Ennek fényében szokatlan, hogy nem sportautóról, vagy kupéról, hanem egy négyajtós, családi limuzinról beszélünk. A MotorWeek elmondásából az is kiderül, hogy az amerikai piacon kizárólag fehér árnyalatban, 15 colos színre fújt könnyűfém keréktárcsákkal volt elérhető. A 17 149 amerikai dollárt kóstáló alapmodellhez is járt blokkolásgátló – ABS –, azonban a légkondicionáló berendezéssel és riasztóval is felszerelt tesztmodell már 18 104 dollárra rúgott. Egy röpke inflációs számítást végezve az is kiderül, hogy 2020-ban ez 22 171,20 amerikai dollárnak felelne meg, ami igencsak jutányosnak számítana, hiszen az aktuális Mazda6 kínálatából 25 045 és 36 345 dollár között lehet válogatni. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk az akkori, általánosságban sokkal alacsonyabb vételárakat. Így szemlélve kitűnik, hogy a 4WS nem csak 626-os modelltársait hagyta messze maga mögött, hanem gyakorlatilag egy szintre került a Mazda akkori csúcsmodelljével, a 929 limuzinnal. Még ennél is tovább megyünk, hiszen ennyi zöldhasúért már a legendás RX-7 is látótávolságba kerülhetett volna, hiszen a Wankel-motoros sportautó legspártaibb kivitelének kulcsait valamivel tizenötezer dollár felett nyomta a szerencsések markába a Mazda.
A MotorWeek munkatársai méltatták a 626 4WS fürgeségét, természetesen leginkább a szlalompályán brillírozott. Ehhez a négyhengeres, 2,2 literes, hengerenként háromszelepes, 147 lóerős, köztes levegőhűtővel – intercooler – ellátott, turbófeltöltéses motor is hozzájárult. A 4 Wheel Steering rendszer hidraulikus munkahengereken keresztül irányította a hátsó kerekeket és az első elektronikusan vezérelt négykerékkormányzásként írta be magát a történelemkönyvbe. Első hallásra kevésnek tűnhet az irányonként legfeljebb ötfokos kikormányzási szög, de nem az.
A 4WS 35 kilométer/óra alatti sebességnél az első kerekekkel ellentétesen, afölött pedig velük megegyező irányba kormányozta a hátsó kerekeket. Az első nagyot dobott a fordulékonyságon, a második pedig stabilabb viselkedést eredményezett nagy sebességnél. Gyakorlatilag megszűntette az elsőkerék-hajtásra jellemző alulkormányozottságot is. A Mazda négykerékkormányzási rendszere megelőzte a korát, hiszen számtalan jó tulajdonsága, valamint megbízhatósága ellenére sem akarták megfizetni a felárát a vevők. Emiatt a legtöbb autógyártó inkább lemondott erről a technikai csemegéről. A Mazda azonban egészen 1997-ig kitartott mellette és a kínálatában tartotta az MX-6 és a 626 modellekhez. Most pedig kapcsoljuk be a MotorWeek időgépét és repüljünk 1988-ba. Jó szórakozást kívánunk!