Wankel-motor, Cosmo Sport, 626, RX-7. Néhány híresség a gyártó múltjából, amelyekben a „mazdaság” a közös pont. Mostani bejegyzésünkből kiderül, honnan indult a márka és milyen fontos fejezetei vannak a történetének!
Nem is kezdhetnénk máshogy a történetet, csakis a Mazda nevének eredetével. A ma Mazdaként ismert gyártó csak 1984-ben vette fel hivatalosan ezt a nevet, amit a perzsa eredetű Zoroasztrizmus vallás istene, Ahura Mazda ihletett. Igaz, a kezdetektől fogva erre hallgatott minden jármű, amely az 1927-től Tōyō Kōgyō néven működő gyárat elhagyta. A cég közvetlen előde a Tōyō Cork Kōgyō Co. Ltd. volt, amely 1920 és 1927 között parafa-feldolgozással foglalkozott.
A Tōyō Kōgyō 1931-ben kezdte előállítani az első járműveket, a háromkerekű tehergépjármű-család, a Mazda-Go tagjait, amelyekből a következő 25 év alatt mintegy 200 000-et készítettek. A második világháború alatt is ilyen járműveket, valamint puskákat gyártottak a japán hadsereg számára. A cég központja Fuchū városában, Hirosima prefektúrában fekszik, amely névhez a világtörténelem tragikus mozzanata kapcsolódik. Szerencsére a gyár egy közeli dombnak hála megmenekült az atombomba teljes pusztításától. Árnyékában nem érték olyan súlyosan a bomba támadás hatásai, mint a város lényegében összes többi részét.
A vállalat 1960-ban kezdte meg az igazi személygépkocsik gyártását. Az első típus a Mazda R360 volt, egy kétüléses, lépcsőshátú autócska (a mai kei car-ok elődje) parányi V2-es, 356 köbcentis, 12 kW teljesítményű motorral, 22 Nm nyomatékkal, amelyeknek mindössze 380 kilós tömeget kellett mozgatnia. Négysebességes kézi vagy kétsebességes automatikus váltó közreműködésével 84 km/órás tempóig gyorsulhatott.
Az 1967-ben az Ro 80 típust bemutató NSU munkássága arra inspirálta a vállalatot, hogy a bolygódugattyús Wankel-motor mellett kötelezze el magát, ezzel is jól elkülönülve a többi japán autógyártótól. A két vállalat az 1960-as évek elején indult együttműködésének eredménye 1967-ben, a Cosmo Sportban öltött testet.
Nem sokkal később az autók exportálását is megkezdték. 1968-ban hivatalosan is beléptek Kanada, két évvel később pedig az USA piacára, ahol 1974-ben a Rotary Pickup személyében egy kifejezetten az e piacra szánt modellel jelentkeztek. Ezzel a mai napig a Mazda az egyetlen autógyártó, amely Wankel-motoros pickupot kínált, de ezt a kitüntető címet őrzi a buszok (Mazda Parkway) és kombi (RX-3 és RX-4) kategóriákban is. Az exportmodellek közül az R100, az RX-2, az RX-3 és az RX-4 teljesítettek leginkább a gyár értékesítési várakozásainak megfelelően.
Az 1970-es évek elején a Mazdáknak már több mint felét Wankel-motorral szerelték, miközben az e motortípussal szintén kísérletező Citroën mellett az NSU éppen ekkoriban hagyott fel gyártásukkal. A Wankel-motor nagy hátránya a rossz hatásfokú üzemanyag-felhasználás volt, ezért amikor a benzinárak megugrottak az 1970-es években, a Mazdák eladása meredeken zuhanni kezdett. 1975-ben a csőd szélén állt a vállalat, amelyet végül a Sumitomo Bank beavatkozása mentett meg; így lett a Mazda a Sumitomo-csoport tagja.
Emellett a cég lassanként csökkentette a dolgozói létszámot, erősen javította a termelékenységet, és visszatért a gazdaságosabb hagyományos motorokhoz. E téren a legsikeresebbnek a Familia és Capella modellek bizonyultak. Ilyen körülmények között válhattak az egyik legnagyobb japán gépkocsigyártóvá. A könnyűnek egyáltalán nem nevezhető évtizedekkel azonban már egy másik felvonásban ismerkedhettek meg.
A hátrány az volt,hogy egyedül maradt a fejlesztésbe! Pedig a Mercédesznek már volt közvetlen benzinbefecskendezős 3 és 4 rotoros motorja csepegtetős ólajzással!
A Rolls-Royce a 2 lépcsős Diesel-motort !