mazdablog
Teljesítményével is a prémiummárkák roadsterei közé emelkedett a könnyű és virgonc Mazda MX-5. Így, a típusfrissítés óta immár 184 lóerős kétliteres modell tehát a lóerők tekintetében is összevethetővé teszi a német triumvirátus tagjaival a Mazda roadsterét. Lássuk, hogyan áll helyt!
Többször, számos típusával megmutatta már a Mazda, hogy minősége és képességei jogosan emelik a prémiummárkák mellé. Igaz ez az MX-5 esetében is, ám a Mazda roadsterének teljesítménye eddig nem érte el a német konkurensek szintjét. Mindez mit sem vont le élvezeti értékéből, hiszen az MX-5 tömege is jóval vetélytársaié alatt maradt. A Mazda az MX-5 bő negyedszázados pályafutása során mindvégig törekedett az eredeti koncepció – könnyű és élvezetes roadster – megtartására. Most viszont, hogy 184 lóerő feszíti a Mazda motorháztetejét, érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen ajánlat az MX-5 a 200 lóerőt alulról közelítő roadsterek között. Eljött tehát a közvetlen összehasonlítás ideje.
Most is az egyes márkák honlapjain rendelkezésre álló adatok alapján végeztük az összehasonlítást, és csak a különbségeket igyekeztünk feltüntetni az összehasonlító táblázatban, a Mazda MX-5 ellátmányához viszonyítva vetélytársaiét. Összehasonlítási alapként természetesen az MX-5 kínálatából is a vászontetős roadstert vetettük be. Meg az MX-5 RF modellt is, hiszen motoros tetőmozgatást, illetve a Mercedes-Benz SLC megoldásához hasonló tetőkialakítást az RF kínál. A bejegyzés elkészítésekor okozott némi fejtörést az Audi TT palettája. Ennél ugyanis a leggyengébb 40 TFSI modell kizárólag automatizált váltóval kapható, manuálissal nem. Ám mivel a következő lépcsőt jelentő 45 TFSI modell már 245 lóerős, ráadásul bő egy millió forinttal drágább, mint a 40 TFSI, így inkább az olcsóbb és az MX-5 teljesítményéhez közelebb álló TT mellett döntöttünk. Persze az Audi így is kakukktojás, hiszen egyedül ez elsőkerék-hajtású.
Az extrák figyelembevételénél szintén ugyanúgy jártunk el, mint mindig. Vagyis csak az adott kiegészítők árait vettük figyelembe táblázatunk összehasonlító ár sorának számításakor, a konkrét rendeléshez szükséges további extrák árait nem. Így elvileg a valósnál kedvezőbb végösszeg adódna a konkurensek esetében, de legalább nem szerepelnek a listában olyan extrák, amelyekért „úgysem akartunk pénzt adni”. Illetve, szintén nem vettük figyelembe a végösszeget tekintve kedvezményt jelentő extracsomagokat sem, kivéve, ahol csak csomagban bizonyult elérhetőnek egy adott plusz tétel. Az egyes konkurensek esetlegesen többféle hasonló extrái közül mindig az olcsóbbat szerepeltettük a táblázatban. Így összességében most is a valóshoz közeli eredmény adódna az összehasonlító ár tekintetében, ám ezúttal további torzító tényezők is adódtak.
A Mercedes-Benz oszlopában a Nappa bőr / Dinamica mikroszálas kárpitozás elnevezésű tétel árát tartalmazza táblázatunk, mert Alcantarát nem találtunk az SLC extralistáján. Ugyanakkor eltekintettünk a táblafelismerő rendszer felárának felszámításától, mert azt csak egy 1120140 forintos csomag részeként jelöli a márka konfigurátora. A sportfutómű ára pedig azért oly kirívó a Mercedes-Benz esetében, mert mellé 18 colos könnyűfém keréktárcsák is járnak (ezért nem számoltuk az amúgy feláras 17 colos garnitúra árát). A vakításmentes belső tükörrel együtt pedig ugyanilyen külső, ráadásul motorosan behajtható tükrök is járnak a táblázatban szereplő összegért.
Nem számoltuk a BMW alapárához a differenciálzár 439 ezer forintos összegét, mert ez az extra ehhez a motorhoz nem rendelhető, csak az erősebb modellekhez. Illetve elektronikus differenciálzárat az összehasonlításban szereplő Z4 is kap – alapáron – ám az MX-5 rendszerével valójában a BMW feláras differenciálzára vethető össze. A Mercedes-Benz és az Audi extralistáján egyáltalán nem leltünk differenciálzárra. További érdekesség, hogy a BMW extralistája csak utal a navigációs rendszerre, de az sem az alapáras, sem az extraként rendelhető tételek között nem szerepel. Ezeken kívül is láthatók még fehér foltok táblázatunkban, amelyek szintén olyan extrákat jelölnek, amelyeket nem említenek az adott márkák listái.
Bár az Audi és a BMW is vászontetős, az mindegyik esetében motorosan mozgatható. Persze ez nem jelenti azt, hogy bennük gyorsabban tető varázsolható a fejünk fölé, mint az MX-5 roadsterben, hiszen a Mazda egymozdulatos megoldása szerintünk utolérhetetlenül gyors és zseniális. Ugyanakkor a motoros tetőmozgatás miatt persze a TT és a Z4 árait is inkább az MX-5 RF árával illik összevetni, bár a lényegen ez sem változtat érdemben, hiszen a Mazda előnye elvitathatatlan. A Mazda – csakúgy, mint bármely más kategóriában – a roadsterek piacán is kiváló ár-értékarányú típust kínál: konkurenseinél jóval kedvezőbb áron ad az MX-5 vetélytársaiéhoz hasonló menetteljesítményeket és felszereltséget. Igaz, koncepciója is eltér a nehezebb és inkább a hagyományos személyautókhoz hasonlóan „túlextrázható” német konkurensekhez képest. A lényeg, hogy a választási lehetőség ebben a kategóriában is adott.