Elnémetesedett?

Vajon mi ugrik be elsőre egy friss Mazda3 kapcsán? Egyrészt a vezetési élmény, másrészt az autó magával ragadó látványa. A mai napig így vagyunk ezzel, pedig naponta látunk mindenféle Mazdát. Ezért is döbbent rá meglepődve csapatunk egyik tagja, hogy valójában még nem vezette az aktuális Mazda3-at. Azóta már igen, és alább meg is osztja tapasztalatait.

Csúnya dolog az előítélet, márpedig ennek következménye az, hogy ha akár csak márka megnevezése nélkül is német autóról beszélünk, akkor elővillan agyunkból egy kép a „tipikus német autóról”. Mi köze ennek egy Mazdához? Alapvetően semmi, bár a legutóbb nálunk járt Mazda3 tesztautóban ülve azon vettem észre magam, hogy a Mazda3 Sportról formálódó gondolataim nagyon hasonlítottak a bennem élő „tipikus német autós” képre. Gondoltam orvoshoz fordulok a tüneteimmel, de előbb még önvizsgálatnak vetettem alá magam.

A Revolution felszereltség már fáradtságra figyelmeztető rendszert is kínál

Természetesen nem változott át drasztikusan a Mazda3 az utóbbi hetekben, és valójában én sem láttam másnak az autót, mint például az előző, 165 lóerős csúcsváltozatát. Ámde többségünkben – így bennem is – hogyan él a „tipikus német autó” képe? Minőségi, sőt unalomig precíz, „szögletes” szerkezet, ugye? Utóbbit már többszörösen megcáfolta a Mazda, hiszen a Hármasnál izgalmasabb, ugyanakkor ízléses megjelenésű autó aligha akad a kategóriában. Az unalmas jelző sem illik rá formailag, vezethetőségét tekintve meg pláne nem. A „maradék” viszont annál inkább igaz rá, ám ez korántsem baj. Hiszen valódi Mazdához méltóan végtelenül precíz jármű a Mazda3, irányíthatóságát és működési kultúráját tekintve egyaránt. Ez pedig jó ideje meg is látszik rajta, sőt érezhető és tapintható is a minőség. Vagyis nem csupán marketingfrázis a Mazda prémium márkákhoz közeledése, hanem maga a 2017-es valóság. A zavart éppen ez okozta érzékelő bimbóimban, amikor németesnek tűnt számomra egy Mazda, hiszen kifinomultságában, anyaghasználatában is valóban a német prémiummárkák szintjét hozza.

Alapáron szövetkárpitos a Mazda3 Revolution

Mindezeken túl külön öröm, hogy a Mazda3 hű a márka értékeihez, így egy őszinte autóba ül, aki ilyet választ. Ráadásul nem csupán csúcsváltozataiban, ugyanis a szinte alapmotoros, 120 lóerős, kétliteres erőforrással is hozza az elvárt szintet a Mazda3, és önmagában ez megér némi elgondolkodást. Hiszen micsoda ellentmondást sugalló szóösszetétel manapság egy kompakt típus esetében a „kétliteres alapmotor”. Persze nem is igaz, hiszen ott van ugye az 1,5-ös igazi alapváltozat a maga 100 lóerejével, ám a kétliteres alig erősebb, 120 lóerős teljesítménye is sugallja, hogy van még ennél feljebb. A Mazda3 G120 Revolutionnel töltött néhány nap után pedig elmarad a „nekem mindenáron az erősebb kell” érzés, mert a józanabbik kétliteres is abszolút csalódásmentes, sőt elegendő az élvezetekhez. Hiszen már az 1,5 literes MX-5-ben megtapasztaltuk, hogy az élmény tényleg nem a lóerőkön múlik, és a Mazda3 G120 ezt a tényt ismét megerősítette.

18 colos kerekekkel is kényelmes a rugózás, csak annyira feszes, amennyire kell

Már csak a precíz váltó és a klasszikus, turbófeltöltő nélküli motor is kategóriájában kiemelkedővé teszi a Mazda3-at, sőt egyre inkább, ezért is fontos ezt kihangsúlyozni! A rövid fokozatok jóvoltából 9 másodperc alatti százas sprintidő is mutatja, hogy nincs miért hiányolni a turbófeltöltőt. Ugyanakkor a fürgeség nem megy a kényelem rovására, hiszen a váltó hatfokozatú, így autópályán sem bömböl a motor. Sőt, az autóval töltött kellemes emlékeinken kívül egyáltalán nem csábít semmi száguldásra, mint például egy turbófeltöltős motorral hajtott autóban. A fordulatszám emelkedésével egyenletesen „tör fel az erő” a motorból, azaz van értelme a piros mező felé kergetni a fordulatszámmérő mutatóját. Nem kell attól tartani, hogy előbb „fogy el a szusz” a motorból, és fel sem merül, hogy alacsony fordulaton erősebb, mint fent. Mindezek alapján úgy vélem, – hiszen még sosem láttam – hogy a Mazda mérnökeinek inspiráló falán valami ilyesmi cetlik lóghatnak: „Ha gyorsan akarsz menni, tartsd lenyomva a gázpedált és kész.” „A fordulatszám-tartomány egésze azért van, hogy használd, mindig a megfelelő célra, nem csak az alsó felét-kétharmadát.” No és: „Jó, ha megvan mind a négy hengered.”

120 lóerő, két kipufogóvég – a Mazdánál nem teljesítményfüggő a dögös megjelenés

Kellő tartalék él tehát már ebben a 120 lóerős benzinmotorban is, de nem tolakodóan, hanem ahogy egy prémium termékhez illik. Ha ki akarjuk aknázni a nagyobb teljesítményt – például egy előzéshez – akkor egyszerűen nem kell 2000-es fordulatnál kapcsolni a következő fokozatot, ahogy a műszerfali üzenet sugallja, hanem bátran kergethetjük feljebb a fordulatot. Máskülönben viszont nyugodtan higgyünk a kijelzőn látottaknak, vagyis valóban használhatók a legfelső fokozatok akár városban is, így tarthatók a gyári fogyasztási értékek. Mostani tesztünk a korábbiakhoz hasonlóan hozta a papírformát, hiszen városi dugóban andalogva-araszolva, majd feleakkora távon az M0-s hétköznap reggeli sűrű forgalmában, gyakori gyorsításokkal 110-es tempót tartva, éppen 6,5 literes átlagfogyasztás adódott. Igazán kedvező értékek egy ekkora benzinmotoros autótól, ráadásul mindezt csendben, kényelemben élvezhetik az utasok, ahogy az a friss Mazda3-ban már megszokott.

Családosok számára kifejezetten praktikusak a sötétített hátsó oldalüvegek

2 Comments:

  1. Pingback: Titkos új értékek – Mazdablog

  2. Pingback: Hangulatvadász – Mazdablog

Comments are closed