mazdablog
Vannak azok, akik az autóra, mint használati tárgyra tekintenek. Számukra a legfontosabb, hogy az adott autó mindig megbízhatóan működjön és ne kelljen kompromisszumokat kötni miatta. Mások szeretik a márkát, vagy akár az adott modellt, de mindezt csöndben teszik. És vannak olyanok, akik már-már rajonganak saját négykerekűjükért. Ez utóbbi embercsoportról szól a Mazdablog legfrissebb bejegyzése.
Persze azért legyünk őszinték: a Mazda az átlagos autóknál jobban képes érzelmileg hatni a tulajdonosokra. Formavilágával, műszaki megoldásaival mindig is különc gyártónak számított, így aztán nem nehéz rajongókba botlani. Amióta pedig a legnagyobb közösségi oldalakon könnyen és gyorsan hozhatnak létre a felhasználók csoportokat, gombamód szaporodnak a típus, vagy épp modellspecifikus közösségek. Ebben a tulajdonosok, kerekedők, vagy a vásárlás előtt állók cserélnek eszmét és bizony nem ritka, hogy akár maguk az autók itt lelnek új gazdára. Egy ilyen csoport tagjaként figyeltünk fel, egy második generációs Mazda3 (BL) minitalálkozóra. Ha pedig már nekünk is van egy ilyen családtagunk, szemügyre vettük a hagyományteremtő rendezvényt.
Az óbudai parkolóban szombaton délután a szokásosnál is nagyobb volt a nyugalom. Az ekkor még kellemes későőszi időben délután kettő körül szép lassan gyülekezni kezdtek a második generációs hármasok. A BL kódjelű modellek mostoha idő gyermekei, hiszen épp az előző világgazdasági válság kellős közepén kellett bizonyítaniuk (2009-2013). Nem csoda, hogy mostanában tűnik fel belőlük egyre több, ez elsősorban annak köszönhető, hogy külföldről érkezik a többségük. Motorválaszték tekintetében az alapváltozatot az 1,6 literes szívó benzines jelenti. Mellette volt még kétliteres, szintén szívó és 2,3 literes turbófeltöltős is, ez utóbbi a legendás MPS sorozat tagja és már Euro5 környezetvédelmi besorolású (2009-et írunk, ez akkortájt egyáltalán nem volt általános). Az Egyesült Államokban elérhető volt 2,5 literes négyhengeres erőforrással is, de ebből Európába hivatalosan nem jutott. A dízelek közül a kisebbik 1,6, a nagyobb pedig 2,2 literes. Utóbbi két teljesítményszinttel, 150 és 185 lóerővel került forgalomba. A sorozat különlegessége, hogy ez volt az első Hármas, amelyet közvetlen benzinbefecskendezéses szívó motorral szállítottak (2.0 DISI), sőt ez volt az első Mazda, amely i-stop rendszert kapott. A start-stop megoldás ráadásul egydinek számított a maga idejében, mert a vezérlőszoftver még arra is figyelt, hogy egy dugattyú a felső holtpontban álljon meg, így könnyítve és gyorsítva a beindulást.
Akkoriban, amikor ez a sorozat bemutatkozott (2009), már javában zajlott a „downsizing” forradalom. Több gyártó is megkezdte a turbós, kis lökettérfogatú erőforrások gyártását, a Mazda motorok viszont még az említett újdonságok ellenére is régivágásúaknak számítottak. Leszámítva az MPS DISI turbóját, amely több díjat is nyert és a 2,2 literes turbódízelt, amely minden szempontból büszkén állta az összevetést a konkurenciával.
Maga a találkozó a viszonylag kevés autó ellenére is jó merítése volt az egykori kínálatnak, hiszen képviseltette magát mindhárom benzines erőforrás és az 1,6 literes dízelt leszámítva a két nagyobb gázolajos is. Persze egy ilyen találkozóra elsősorban azok mennek el, akiknek fontos az autójuk. Jó volt látni, hogy a tulajdonosok mennyire szeretik az autóikat. Pedig nagyon vegyes volt a kép, hiszen volt köztünk gazdasági szakember, aki céges autója mellett is megtartotta kedvenc Mazdáját, autókozmetikával foglalkozó márkatárs és olyan is, akinek az autó (és valahol egyben Mazda is) a hivatása. Egyvalami viszont mindenkiben közös volt, hogy tisztán és frissen érkezett a minitalálkozóra, így büszkén engedte a márkatársakat beülni az egyébként féltett kincsébe. Merthogy bőven akadt látnivaló: egyedi fóliázások, utólag beépített multimédia fejegységek és hangrendszerek miatt váltották egymást az emberek a különböző autókban, valódi egyéniség volt a legtöbb autó.
A gyors ismerkedés után a rövid közös gurulás sem maradhatott el. A csapat a Hármashatár-hegy tetejét célozta meg, ahol újabb jó hangulatú beszélgetés előzte meg a társaság feloszlását. Persze nem csak jó dolgokról esett szó, hiszen a kötetlen beszélgetés érintette a szerviztapasztalatokat és az alkatrészárakat is. Viszont ha valaki értő füllel hallgatta ezeket, érdekes jelenségre lehetett figyelmes. A diskurzusban nem hangzott el olyan, hogy az autó cserbenhagyta volna a gazdáját, pedig nem egy esetben 10 éves autóról beszélünk. Érthető tehát a márka és a típus iránti rajongás, az pedig már szinte magától értetődött, hogy az egyik autó a találkozó ideje alatt kapott új multimédiás fejegységet. Olyan természetesnek tűnt ez, még akkor is, ha egyébként ott a helyszínen dobtuk össze a művelethez szükséges szerszámokat. Érdekes délután volt, ahol megerősítést nyert, hogy a Mazdás erények és hagyományok még a közel 10 éves modellek tulajdonosait is összehozzák. A csapat tagjaiban kellemes és kedves emberek jöttek össze, így őszintén reméljük, hogy a rendezvény hagyományteremtő volt és a folytatás sem várat magára sokáig.
