A genfi küldetés

Amikor két esztendővel ezelőtt hazatért a Mazdablog maroknyi csapata a Genfi Autószalonról, vegyes érzelmeink voltak az utazást illetően. A Mazda6 Sportkombi akkor felemás eredménnyel vizsgázott, most pedig arra voltunk kíváncsiak, mi változott a modellfrissítésnek köszönhetően.

Az idei évben ugyanis egy nagyon hasonló útitárs volt segítségünkre abban, hogy eljussunk a világ egyik legnagyobb autóipari seregszemléjére. A modellfrissítés óta ez volt az első alkalom, hogy hosszabb útra vittünk egy Hatost és abszolút megértettem társaságunk szkeptikus tagját, akivel két éve is együtt tettük meg a több ezer kilométeres utat. Mert bár a Mazda6 harmadik generációja a kezdetektől nagyon mutatós, apróbb hibái azért voltak a színrelépését követően. Erről két éve is őszintén beszámoltunk, akit érdekel, ide kattintva elolvashatja. Jómagam azonban biztos voltam abban, hogy ezek nagy részét kiküszöbölte a Mazda – lehettem, hiszen próbára tettem már egy hasonló kivitelt.

Nézzük, miből is állt a mostani próbatétel. Az autóval – ahogy már említettem is – a Genfi Autószalon kapcsán indultunk útnak és egész pontosan a franciaországi Crozet városkába mentünk, amely a Jura-hegység lábánál fekszik. A valamivel több mint 1200 kilométerre lévő település legmagasabb pontján volt a szállásunk, így „hegymászásból” is kijutott Mazdánknak. Persze Ő erre fel volt készülve, hiszen a Mazda6 Sportkombi CD 175 Revolution Top négykerékhajtású változatáról beszélünk.

Felszereltség tekintetében ez az abszolút csúcs jelenleg a Mazdánál és ezt bizony látni és érezni is. A külsőségek tekintetében azt már korábban is megfigyelhettük, hogy ez az árnyalat nagyon jól áll a Mazda6-nak. Nem csalódtunk a kombi kapcsán sem, elegáns és sportos autó benyomását keltette ebben a konfigurációban. A formák továbbra is gyönyörűek, az autó pedig sokkal tekintélyesebbnek és nagyobbnak látszik, mint amekkora valójában.
Persze szó sincs arról, hogy kicsi lenne a Mazda6, sőt. Három ember és csomagjaik is kényelmesen elfértek benne, valószínűleg egy negyedik személy sem okozott volna gondot sem az utas-, sem a csomagtérben. Utóbbi ugyan továbbra sem a tartozik a kategória legjei közé, praktikumához azonban kétség sem férhet. A kíváncsi szemek elől védelmet nyújtó roló nagyon praktikus és a burkolatból kihajtható fülekre jól pakolhatóak a szatyrok bevásárlás után.

Az utastérben korábban több dolgot is kritikával illettünk. Először is ott voltak az ülések, amelyeket a Mazda külön kiemelt a modellfrissítéskor megjelent információs anyagban. Valószínűleg nem csak mi tettük tehát szóvá formájukat, illetve a nekik köszönhető üléspozíciót, mert a kialakításukon és az anyaghasználaton is változtattak. Ennek jótékony hatása az első hosszabb etap után érezhető volt. Bőr burkolatuk reggelente azért hideg volt, de ez csupán pillanatokig tartott, köszönhetően az elöl három-, hátul kétfokozatú ülésfűtésnek. Persze a kényelmesebb lét nem csak az üléseknek volt köszönhető, hanem a kárpitozott középkonzolnak. A puha burkolatok kényelmesebben támasztják a lábat, az első ülések közötti könyöklő pedig szintén sokat változott. Ez kényelmesebb pozíciót biztosít, igaz ebben meg az elektronikus rögzítőféknek van nagy szerepe. Az eltűnő kézifékkar ugyanis sok helyet biztosított, így tudták a mérnökök ezt a részt is újratervezni. Már ezekből is látszik, hogy egy jármű jó ergonómiája milyen komoly átgondoltságot követel a tervezőktől. És akkor még nem is tértünk rá az egyéb változásokra.

Mert bizony több komoly változás érte még a Mazda zászlóshajóját a modellfrissítéskor. Megjelent a head-up kijelző, amely a hosszabb utazás kapcsán nyert valódi értelmet. Nem csak az autó legfontosabb paramétereit, de a navigációs rendszer utasításait is a vezető elé varázsolja. Apropó navigációs rendszer. Az utazás során abszolút rábíztuk magunkat és jól is tette a dolgát. Svájcban még az online forgalomfigyelést is sikerült vizsgáztatni. Egy baleset miatti torlódás előtt éppen időben jelzett, hogy hagyjuk el az autópályát, így neki köszönhetően hat kilométeres torlódást úsztunk meg. A fedélzeti multimédia nem csak okosabb, de gyorsabb is lett. A rádió kezelhetősége egyszerű, a Bose hangrendszer pedig zseniálisan szól, mind hangminőség, mind hangerő tekintetében lenyűgöző.

A kényelem kapcsán nyissunk még egy fejezetet. Ennek pedig első pontjaként nézzük a vezetőtámogató rendszereket, illetve kiegészítőket. Minden egyéb előtt a leghasznosabb az LED-technológiás, adaptív fényszórórendszer. A Mazda6 esetében nem csak a hátsó lámpatestek, hanem a főfényszórók és a ködfényszórók is LED diódás megoldást kaptak. És ha ez nem lenne elég, a fényszórók tökéletesen alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz, az előttünk és szemben haladó forgalomhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy automatikus állásba kapcsolunk és onnantól semmi dolgunk nincs. A fényszórók vetítési képét úgy változtatja a rendszer, hogy az ne zavarja sem az előttünk haladót, sem a szemből érkezőket.  Elképesztően jól működik a gyakorlatban, szinte nem is lehet zavarba hozni. A magam részéről – ahogy korábban is írtam már – kötelezővé tenném ezt minden autóban.

Csakúgy, mint az adaptív távolságtartó tempomatot, amely autópályán sokat segít, de van olyan élethelyzet, amikor a biztonságérzetet szinte hatványozza. Ilyen például a viharos eső által áztatott, éjszakai német autópálya, ahol bizony elég nagy sebességkülönbségek alakulhatnak ki. Hazautazásunk alatt ebből is kijutott és bizony nagy könnyebbséget jelentett, hogy a rendszer jóval a vizuális észlelés előtt felmérte az előttünk haladókhoz mért távolságot és finoman fékezett, ha szükség volt rá. Az pedig, hogy az irányjelző használatával gyorsításra, vagy a fékezés elhagyására is rábírhattuk, már csak hab volt a tortán. Azt pedig külön szeretném kiemelni, hogy sem az eső, sem a köd nem tudta megzavarni.
Szintén sokat segít a hosszú utak során a sávelhagyásra figyelmeztető és aktív sávtartó rendszer, amely segít a sávon belül tartani a járművet (kormányzással). Persze ne arra gondoljunk, hogy egy telefonálás alatt mindent megold helyettünk, hiszen néhány pillanat „semmittevés” után jelzi a rendszer, hogy vegyük kezünkbe az irányítást. Ami viszont elgondolkodtató, érezni, hogy az autó már önállóan is képes lenne boldogulni a beépített szenzoroknak köszönhetően.

Ezek után nézzünk egy kis összegzést. A legfontosabb: a Mazda6 Sportkombi legfrissebb generációja méltó a Mazda zászlóshajója titulushoz. Az általunk próbára tett példánnyal 7,4 literes átlagfogyasztással tettük meg a közel 3000 kilométeres utat. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon (130 km/h), Ausztrián (130 km/h) és Svájcon (120 km/h) belül a legnagyobb megengedett sebességgel, Németországban pedig – ahol lehetett – 150 km/h sebességgel haladtunk. Három jól megtermett embert és azok négy napi csomagjait, valamint egy komplett fotós felszerelést cipelt az autó. Sőt hazafelé némi vásárfia is „termett” a csomagtartóban, amely a francia sör/borvidék elhagyásakor abszolút kötelező. A rövid kitérők erejéig néhány autóút is kijutott, a városi araszolást pedig még a határátkelések is megtoldották a Mazdának. Igaz, hogy ez magasabb, mint a gyárilag megadott 5,4 liter/100 kilométer, de a közel 2000 kilométernyi autópályát és 300 kilométernyi várost nem nevezhetjük vegyes fogyasztási értéknek. Ez annál sokkal extrémebb. Ennek fényében a négykerék-hajtású Hatostól egyáltalán nem rossz a korábban említett 7,4 liter/100 kilométer érték.
A Mazda6 sokat javult, már nem csak gyönyörű sőt, a ráncfelvarrás után még jobb autó lett. Nem csoda, hogy igencsak népszerű kategóriájában! Aki ebben a kategóriában keresgél, annak nyugodt szívvel ajánljuk!