Hatszor négy

Akár egy tehergépjármű hajtásképletéről is szólhatna a következő bejegyzés a cím alapján, de minden Mazda rajongó megnyugodhat, nem arról írunk a következőkben. Egy számunkra sokkal érdekesebb főszereplője van a mostani bejegyzésnek, mégpedig a Mazda6 új, négykerék-meghajtású kivitele.

Legutóbb amikor a ráncfelvarráson átesett Hatos a kezeink közé került több dolgot is leszűrhettünk az újdonságok kapcsán. A korlátozott lehetőségeink miatt viszont éppen azt az oldalát nem tudtuk kipróbálni az autónak, amely a legelőnyösebb. Nos, most volt lehetőségünk kiszabadulni a városból, sőt egyenest a természet lágy ölét céloztuk meg a Mazda6 CD175 Revolution Top AWD segítségével.
A címben található négy tehát a négykerék-meghajtásra utal, ami egészen új a Mazda6 esetében. Persze volt már rá példa korábban, de amióta beköszöntött a Skyactiv korszak, azóta ez a CX-5 kiváltsága volt. Most viszont a dízel erőforrás mellé bekerült a kínálatba az AWD kivitel. Igazából minden adott volt hozzá, csupán az előbb említett CX-5-ből kellett átemelni a megfelelő komponeneseket.

Két erőforráshoz, illetve azok adott felszereltségéhez elérhető az új hajtásképlet. Ha valaki a kézi kapcsolású sebességváltókat pártolja, akkor számára a G150 Attraction jelenthet alternatívát, mindenki másnak a 175 Revolution TOP marad. Ebből az is kiderül, hogy a benzines erőforrások szerelmeseinek le kell mondania a plusz hajtott tengelyről. A korábbi tapasztalatok miatt én magam félve néztem szembe a teszthét kezdetén „a kis barnával”, végül azonban jól végződött a románcunk.

A félelmem onnan eredt, hogy korábban az automatikus váltó nem nyerte el a tetszésünket a Hatosban. Aztán furcsa módon a CX-5 kapcsán egészen mást produkált a szerkezet. A megújult Hatosnál pedig félúton van a korábban tapasztaltak között. Még mindig nem tökéletes, de kétségtelenül jobb mint volt. Egy kicsit még mindig sokat vár a kapcsolásokkal, viszont finoman lépteti a fokozatokat. A legfurcsább azonban továbbá is az i-Stop működése, amihez keményen taposni kell a fékpedált. Az autó nálunk járt szinte először, épp csak túl volt a bejáratáson,  mindössze valamivel több mint 1000 kilométerrel érkezett meg hozzánk. Szinte biztos vagyok benne, hogy a fogyasztási értékek egy-két tizedet még szelídülni fognak a hónapok során. Nálunk abszolút vegyes használatban, fotózással és erdőjárással együtt 6,9 liter/100 kilométer értéket produkált az autó, ami méreteihez képest dicséretes. A gyári érték 5,4 liter/100 kilométer és mi magunk is többször bizonyítottuk, hogy a Mazdánál ezt nem lehetetlen elérni, de ebben az esetben erre azért mérget nem vennénk.

A formai változásokról már beszámoltunk korábbi blogposztunkban, erre nem is fecsérelnék fölösleges terjedelmet. Meg kell, hogy álljunk azonban a Hatosnál nélkülözhetetlen kiegészítő rendszereknél. Ilyenek például a parkolást segítő megoldások, köztük a tolatókamera és a hátsó keresztirányú forgalmat figyelő asszisztens. Az autó hatalmas, ami talán fel sem tűnik a közel tökéletes arányok miatt, egészen addig, amíg nem próbálunk szűk helyeken manőverezni vele. Szerencsére az említett radarok és a tolatókamera segítségével nem megoldhatatlan feladat a parkolás.

Hatvan kilogramm többletet cipel magával az összkerékhajtású verzió, ezzel közel másfél tonnásra hízott. A menetteljesítményeken ezt persze egy kicsit sem érezni, a 2,2 literes, 175 lóerős dízel erőforrás dinamikusan mozgatja a Hatost. 420 Nm nyomatéka szinte minden helyzetben elegendő, ezért furcsa is egy kicsit, hogy az automatikus váltó miért nem bánik bátrabban a felkapcsolásokkal. A műszaki adatok ismeretében senkinek nem lehet kételye a dízel AWD képességeit illetően. A hajtásrendszer tulajdonságait viszont nem igazán tudtuk próbára tenni. Egyrészt azért, mert a 19 colos keréktárcsák és abroncsok nem a járatlan utakon érzik magukat otthon, másrészt mert a száraz tavaszi időjárás sem jelentett igazi kihívást neki. A poros, laza talajon viszont magabiztosan mozgott, mint ahogy a tavaly őszi avarral borított erdei ösvényeken is. Biztos vagyok benne, hogy télen is elemében lett volna a „kis barna”.

A ráncfelvarrással a belső térben is több változást feljegyezhettünk. Először is egyik felszereltségnek sem része a navigációs rendszer, viszont bármelyik kivitelbe „beilleszthető” utólag is, hiszen immár minden hardver adott hozzá. A jármű fedélzeti rendszere – az MZD connect – sokat fejlődött a 2013-as elődhöz képest is, viszont egy igazi magyar adaptációt igazán megérdemelne. Az embernek most olyan érzése van vele kapcsolatban, mintha egy magyarul tanuló japán hölgyet hallgatna.
A legmagasabb felszereltségi szinttel büszkélkedő Hatosok – például a cikkben is szereplő G175 Revolution TOP is – biztosan tartalmaznak bőrkárpitozást és adaptív sebességrögzítő berendezést (tempomat) is. Utóbbi sajnos még nem képes állóra fékezni az autót, 30 km/h sebességnél kikapcsol. E mellett természetesen minden extra elérhető benne, ami a korábban bemutatott Revolution felszereltségnél is. Személyes kedvencünk továbbra is az adaptív LED fényszóró, amely magabiztosan teszi a dolgát. Sőt, nem csak a fényszórók, de a hátsó lámpatestek és a ködfényszórók is diódás megvilágítást kaptak.

A hátsó üléssoron utazók számára jó hír, hogy 185 centiméterig bárki kényelmesen elfér. A fölött a fejtér beszűkül egy kicsit, cserébe viszont a hátsó ülőlapokba is jutott fűtés. Sőt a nap kellemetlen sugaraitól sem kell tartani, köszönhetően a sötétre színezett szélvédőknek. Egyedül talán a napfénytetőt hiányoltuk, amely ehhez a modellhez legalább elérhető és biztosan sok pluszt adna az egyébként sem szűkös térérzethez.

Legutóbb is említettük, de nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a frissítés jót tett a Hatosnak. A belső tér anyaghasználata és a finom módosítások pont azt az eredményt hozták, ami miatt meglépték őket a Mazda mérnökei. A Mazda6 erőteljesen elmozdult a prémium szegmens irányába. Persze pont ott lesz a legnehezebb dolga, főleg a most bemutatott összkerekes kivitelnek. Egyrész azért mert ebben a kategóriában nagyon kemény és sokszereplős konkurenciaharc zajlik. Másrészt a konkurensei közül többen is az említett prémium szintre szeretnének eljutni, a szegmens többi szereplője pedig előre próbál menekülni a feltörekvők elől.
A Mazda viszont kétségtelenül közelebb került az elit klubhoz, mint eddig bárki. A minőség és megbízhatóság mellé felnőtt a kidolgozottság is. Sőt, most már az ilyen rétegmodellekre is tudnak figyelni, mint a Mazda6 AWD. A legszebb az egészben az, hogy mindezt úgy produkálta kedvenc márkánk, hogy az ára még kedvezőbb lett.