A család legerősebb tagja

Rendszeres látogatóink már több hasonló bejegyzést is olvashattak a Mazdablog felületén, hiszen nem első alkalommal szereztünk be érdekes Mazda-típust külföldről. Most azonban minden eddiginél különlegesebb modellt kerestünk és találtunk. 

Először az 1000 eurós határt tűztük zászlóra a projektautók kapcsán. A cél akkor az volt, hogy egy stílusos és jó állapotú kompakt Mazdát vásároljunk az 1990-es évekből, 1000 eurós vételár alatt. Hogy mit sikerült ebből megvalósítani, ide kattintva megtalálod. Ezt követően újabb célt tűztünk ki magunk elé, és a megvalósítás sem váratott sokáig magára. 2016 elején már egy kimondottan sportos kompaktot kerestünk, kevés kilométerrel és szép állapotban. A 323 Sporty kivitelét összehasonlítottuk a hármas sportos és egyedi változatával is, majd eladását követően meg is született a következő elhatározás. A következő autó egy MPS-lesz.

„Teljesen egyértelmű volt, hogy ez esetben már egy sokkal összetettebb feladat áll előttünk” – mondja közösségünk azon tagja, aki végül sok-sok keresgélés után megtalálta a megfelelő autót.
Nem határoztuk meg, hogy Hatos, vagy Hármas MPS legyen a kiszemelt. Az eddigiekhez hasonlóan alkalmi vételt kerestünk, elsősorban Németországban, egészen egyszerűen azért, mert ott jóval nagyobb a választék. Több ígéretes példány is kudarcba fordult, mert vagy az első telefon után egyértelmű volt, hogy nem szabad útnak indulni, vagy villámgyorsan gazdára talált a kiszemelt példány. Végül tavaly decemberben váratlan fordulatot vett az ügy.
Akkoriban több MPS is pihent a mobile.de felhasználói fiókom parkolójában. Néhány egész korrekt áron, viszont a megjelölt paramétereknek kevés felelt meg. Túl nagy mozgásterünk nem volt az árak ismeretében, de azt azért célként határoztam meg, hogy legyen igazolható előélete, az órájában ne legyen több 125000 kilométernél és 8000 eurónál ne kérjenek érte többet. Mivel ez így egyszerre egyiknél sem állt össze, türelmesen vártam. A később megvásárolt autó november végén tűnt fel az oldalon és ekkor került be a parkolóba is, 9800 eurós áron. December közepén 9000 euróra mérséklődött az ár, ami a megjelölt paramétereket és a második generációs (BL) MPS-eket figyelve alkalmi vételnek számított. Ekkor írtam először a tulajdonosnak, aki készségesen válaszolt minden kérdésre és további fotókat is küldött. Az ár azonban továbbra sem fért bele az előre meghatározott büdzsébe és mivel én elsősorban Hatosban, vagy első generációs hármasban gondolkodtam, úgy döntöttem tovább várok. Egy héttel később már 8500 euró volt az ár és ekkor már tudtam, hogy az eladó nem akarja sokáig árulni a piros MPS-t, viszont még mindig magas volt ez az összeg. Aztán karácsony és szilveszter között jött az értesítés a német oldaltól: „Preis reduziert” – vagyis kedvezményes ár. Ennek a fele sem tréfa – gondoltam, és azonnal írtam az eladónak, hogy ha az autó tényleg jó, megyek érte, legyen velem őszinte.

Őszintén szólva túl szépnek tűnt ahhoz, hogy igaz legyen, hiszen egy második generációs MPS-ről volt szó. Arról a modellről, amelyet új autóként többször is próbáltam és imádtam. A belső terét, a kényelmét, a hangulatát, a tudását. Néhány évvel korábban egy Facebook-posztban épp azt ecseteltem, hogy egyszer veszek majd egy ilyen autót, de akkor még nem volt benne a következő ötéves tervben…
Elkértem hát az autó alvázszámát és egy igazolást a tulajdonostól, amellyel lekérdeztem az autó digitális szervizkönyvét. Az igazolással együtt jött a hír az eladótól, hogy az autót időközben használta, így abban már több mint 128000 kilométer van, de ekkor már úgy voltam vele, ezen a háromezer kilométeren nem múlhat a dolog. A szervizkönyvből kiderült, hogy a következő szerviz épp aktuális lenne, viszont minden eddigit márkaszervizben elvégeztek, valamint egyszer, még az első tulajdonosnál garanciában cseréltek turbófeltöltőt. Az autó tehát makulátlannak tűnt, így minden jel arra mutatott az új évet autóvásárlással kezdem.

Korábban mindkét másik Mazdát lábon hoztuk haza, most azonban mindent összeszámolva gazdaságosabbnak tűnt autószállítót bérelni. Az MPS után elég csinos adót kell fizetni Németországban, ha az ember jogszerű „piros” rendszámot szeretne. Az Euro 5 környezetvédelmi besorolás ugyan mérsékel ezen, de ha a szükséges többi költséget és az üzemanyagárakat is hozzászámoljuk egyértelműen az autószállító volt a gazdaságosabb megoldás. Persze volt bennem némi félsz, hiszen most először indultam autóért magánszemélyhez, de a helyszínre érkezve gyorsan megtaláltam a kiszemelt autót és átnéztem mielőtt telefonáltam volna a gazdának, hogy megérkeztem. Így biztos lehettem benne, hogy hidegindítást kapok és nem előre felkészített autóval kell szembesülnöm. Az indítás és a rövid próbaút is problémamentes volt, így úgy döntöttem autóval a „hátamon” indulok haza. Alkudozni már nem volt képem, hiszen nagyon mélyen a piaci ár alatt volt a BL MPS. Mint kiderült, ennek az volt az oka, hogy az eladó épp akkor akart belevágni a Bitcoin-kereskedésbe és szüksége volt némi kezdőtőkére. Szegény, ha tudta volna, hogy onnan is megy még lejjebb a kriptovaluta árfolyama, lehet, hogy másképp dönt…

A legnagyobb problémát az autó feltétele okozta, hiszen az autószállító felépítménye nem volt mozgatható, az MPS alatt pedig gyári Eibach-ültetőrugók voltak, így órákon keresztül küzdöttünk, hogy felálljunk. Persze végül ez sikerült, a leállásnál pedig itthon már könnyen bakoltuk alá a rámpákat.
Vidéken aztán egyetlen nap alatt sikerült elintézni az összes papírmunkát, így az eredetvizsgálat, a műszaki honosítása és a regisztrációs adó befizetése után az okmányirodában megkaptam az autó rendszámát és papírjait január végén. A 8000 eurós vételár tartalmazta az eredeti rúgókat, az eredeti 18 colos nyári kerekeket, és egy 17 colos gyári könnyűfémkerék-garnitúrát újszerű abroncsokkal. Mindent összeszámolva nem egészen 2,8 millió forintért került a nevemre az autó, miközben ekkoriban itthon 3,5 millió forint alatt nem kínáltak ilyen felszereltségű (minden gyári opció benne van az autóban) MPS-t a legnagyobb magyarországi használtautós-portálon. És hogy milyen maga az autó, milyen tapasztalatokat sikerült összegyűjteni majd egy év alatt? Hamarosan azt is elárulom, de az megérdemel egy külön bejegyzést, már csak azért is, mert nem akartam megtartani, de még mindig itt áll a garázsban…